Quo vadis magánbiztonság 1 rész – Dr Fialka György írása

A magánbiztonság megnevezés a private security tükörforditásaként került, kerülhetett a magyar fogalomrendszerbe, ezért nyilvánvalóan a közfelfogásban valós tartalmi értéke még nem teljesen feltöltött es nem is egyformán értelmezett. Természetesen a tartalmi kialakulás hosszas folyamat végeredményeként fog megjelenni, melynek végzésében szakmát képviselő élenjáró szakemberek, és a tevékenységek tudományos leképezését végző egyetemek tevékenységei lesznek meghatározóak.

 

A biztonság értelmezésére sokan, sokszor, sok féle megfogalmazással, de hasonló tartalmi elemekkel kisérleteztek már.

Alapvetően az a közös bennük, hogy a veszélyhelyzet, a fenyegetettség hiánya, ami jellemzi a biztonság jelenlétét.

A legalapvetőbb jellemzője, hogy a biztonság nem önmagától létező, és nem önfenntartó folyamat, egy folyamatos védelmi tevékenység eredménye, dinamikusan változó, a kockázati tényezők pillanatnyi szintjétől függő válasz tevékenység hatására létrejövő állapot.

A valós biztonsági állapotot, amely természetesen csak a védelem alá vont behatárolt területre jellemző, az ott érvényes kockázati elemek hatására kialakult biztonságvédelmi tevékenységek jellemzik. A kockázatok, amelyek léte a biztonsági állapotot befolyásolja, jelentősen függenek a helyi, és a környezeti tevékenységektől, valamint a védendő személy életvitelétől, kockázatvállalási szokásaitól.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a végzett tevékenységtől függő kockázati elemek megjelenése, ujjabb kockázati elemek megjelenését generálhatják. Itt a „pillangó hatás” elméletének megvalósulására gondolok elsődlegesen, vagyis a láncfolyamatok kialakulásából fakadó új kockázati elemek keletkezésére.. A környezetünk folyamatos átalakulása, a kockázati értékek állandó változásának jellegét hordja magában. A változás az egyedüli állandó tényező esetünkben, bár annak nagysága és iránya nehezen kalibrálható.

Ráadásul egy mikrotérre térre alkalmazott és értelmezett, védekezésre fordított erők és eszközök, egy már nagyobb makrorendszerbe illeszkednek általában, ahol annak egységes védelmi értékét függően a mikro rendszerek szinkronizáltsági fokától egymást erősíthetik, vagy akár gyengíthetik.

A biztonság védelmét alapvetően, a rendészeti szervek tevékenységei és a magánbiztonsági szakágban tevékenykedő szakemberek biztosítják. De nem kerülhetjük el az egyén felelősének szerepét a saját kockázati elemeinek csökkentése érdekében. A megfelelő szintü biztonságtudat kialakítása, a saját és környezeti lét és a bűnmegelőzés elősegítésének alapja, de ez tanítható és tanulható folyamat, melyben még mindíg erős védekezési tartalékok rejlenek. A biztonságtudat kialakításának elsődleges eredménye a környezeti kockázati elemek felismerése, tudatos észlelése. Ez jelentősen segíti az önvédekezés magasabb szintű megjelenését, és a megfelelő kockázatjelző rendszer kialakításának elősegítését is magában hordja. Ha e téren sikeresen tudunk fellépni, akkor az általános állampolgári viselkedés biztonságtudatos elemeinek megjelenésével elősegíthetjük a megelőzési tevékenységet. A vagyonőrí tevékenységet végző személyek biztonságtudat erősítése pedig a bűnmegelőzési jelzőrendszer felhasználható végpontjaiként 100000-es nagyságrendel növelhetik a bűnmegelőzési információk hatékony terjedését, célbaérését.

folytatjuk…

Szerző: Dr. Fialka György Ph.D. c.egyetemi docens   SZVMSZK elnöke

kövessen minket a TWITTER-en!

 

error: Az oldal tartalma nem másolható!