ORFK VÁLASZ – álcázott gáz-riasztó fegyver ügyben
4 min read
Korábbi cikkünk tárgyával , a Keserű Művek által gyártott, mobiltelefon alakú gáz-riasztó fegyverrel kapcsolatban megkerestük az ORFK Kommunikációs szolgálatát. Kérdéseink az eszköz legalitására, illetve a hatóság ebben a tekintetben érvényes állásfoglalására vonatkozott. A kérdéseket és a kapott választ változtatás nélkül közöljük:
„Az ORFK Kommunikációs Szolgálatához érkezett megkeresésére – amelyben az álcázott tűzfegyverekkel kapcsolatban érdeklődik – az alábbiakról tájékoztatjuk:
Magyarországon utcai “viselésre” engedélyezhető-e a szóbanforgó mobiltelefon alakú gázpisztoly?
A kérdésével kapcsolatos témát a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 4. § (1) bekezdése tárgyalja. Ennek értelmében, mivel az Ftv. a gáz- és riasztófegyvert nem sorolja a tűzfegyver fogalmi körébe, a törvény nem tiltja azok viselését.
Ugyanakkor a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) 6. § (1) bekezdése szabályozza, hogy fegyver (így a gáz- és riasztófegyver is) csak akkor hozható kereskedelmi forgalomba, ha azt a külön jogszabály szerint egyedi vagy típusjóváhagyó vizsgálattal a biztonságos működés céljából megvizsgálták, alkalmasságát a beütött próbajel igazolja, valamint egyedi azonosításra alkalmas gyártási (azonosítási) számmal látták el, és az egyedi vizsgálatról megfelelőnek minősített értékelésű tanúsítvánnyal rendelkezik.
Ugyanezen szakasz (6) bekezdése gáz- és riasztófegyver esetében előírja továbbá, hogy csak abban az esetben hozható be az ország területére, illetve hozható kereskedelmi forgalomba, ha nem tartalmaz lőfegyverdarabot, valamint alkalmatlan szilárd lövedék kilövésére. Önvédelmi célból viselési engedély kizárólag abban az esetben adható, ha az adott eszköz, amelyre engedélykérelmet nyújtanak be, megfelel a fentiekben részletezett előírásoknak.
Mint az egyik fegyverforgalmazást felügyelő hatóság, milyen álláspontot képviselnek az ilyen jellegű, álcázott gáz- riasztó fegyverek forgalmazását illetően?
Bár a lőfegyver-kereskedő (forgalmazó) a jogszabály által előírt paraméterekkel rendelkező gáz- és riasztófegyvert szabadon értékesítheti (mivel annak megszerzése és tartása Magyarországon nem engedélyköteles), s a hatályos fegyverjogszabályok is csak a tűzfegyverek esetében tilalmazzák az álcázást vagy más tárgy benyomásának keltését – a rendőrség mindezek ellenére nem támogatja az ilyen jellegű gáz- és riasztófegyverek forgalmazását és viselésük engedélyezését.
A gáz- és riasztófegyver viselése önvédelmi célból engedélyezett. Egy esetleges támadás során – a tapasztalatok szerint – az önvédelmi eszköz, így a fegyver puszta látványa is sok esetben elegendő arra, hogy a támadó a szándékától elálljon. Önvédelmi helyzetben tehát – ha az adott eszköz egy mobiltelefon benyomását kelti –, elrettentő, védelmi funkcióját nem tudja ellátni.
Fellépnek-e az ilyen jellegű eszközök internetes árverési oldalakon történő értékesítése ellen?
A Kr. 20. § (1) bekezdése konkrét előírásként határozza meg, hogy fegyver, lőszer, (töltény) lőszerelem, hatástalanított lőfegyver kizárólag az erre a célra szakosodott, nyílt árusítású üzletben vagy a részben e célra szakosodott egyéb üzlet megfelelően elkülönített helyiségében, valamint lőfegyverkiállításon forgalmazható.
Ezen rendelkezésből következik, hogy a gáz- és riasztófegyverek interneten keresztül történő forgalmazására rendőrhatósági engedély nem adható. A magánszemélyek közötti internetes árverési oldalon történő értékesítés elleni hatósági fellépést nagyban nehezíti, hogy ezen eszközök szabadon megszerezhetők és birtokolhatók és a magánszemélyek közötti adás-vétel nem tekinthető engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységnek.
Budapest, 2017. szeptember 15.
Tisztelettel:
ORFK Kommunikációs Szolgálat
Szerkesztői kommentár:
A válasz egyértelmű, a korábbi cikkhez érkezett hozzászólások alapján a vagyonvédelmi szakma első látásra nem tekinti problémának azt, hogy álcázott gáz-riasztó fegyver kerülhet legálisan forgalomba. Nem is ennek a kérdésnek a vitatása a célunk, hanem a figyelem felhívása arra a tényre, hogy sok olyan veszélyes eszköz lehet törvényesen forgalomban, amely megtalálása, kiszűrése adorr esetben egy biztonsági ember feladata lehet. Mivel nem látezik olyan képzés jelenleg, amely a hozzáférhető és legálisan birtokolható ilyen tárgyakat is képes ismertetni, megtalálásukat oktatni, érdemes ezzel a kérdéssel mélyebben foglalkozni.
szerző: Perjési Zsolt
