Quo vadis magánbiztonság 2 rész – Dr Fialka György írása

A magánbiztonság megnevezés a private security tükörforditásaként került, kerülhetett a magyar fogalomrendszerbe, ezért nyilvánvalóan a közfelfogásban valós tartalmi értéke még nem teljesen feltöltött es nem is egyformán értelmezett. Természetesen a tartalmi kialakulás hosszas folyamat végeredményeként fog megjelenni, melynek végzésében szakmát képviselő élenjáró szakemberek, és a tevékenységek tudományos leképezését végző egyetemek tevékenységei lesznek meghatározóak.

 

Hazánkban a magánbiztonsági fogalomrendszer elemeinek megjelenése a 90-es évben bekövetkezett rendszerváltás időszakától számítható. Kialakulása, gyerekbetegségei és eredményei, ezen a rövid időszak magánbiztonsági szakterületei formálódásának jellemzői. Létének szükségességét az ez időszakban megjelenő, a rendőri közbiztonsági feladatok által lefedett területek mentén támadt űr garantálta, hiszen a magántulajdonon alapuló új gazdasági rendszer működésének biztosítása nem lehetett minden elemében rendészeti, rendőri feladat. Alapvető társadalmi igény támadt a magánbiztonsági védelmi tevékenységgel foglalkozó szakmák, szakterületek kialakulására.

Tehát a PIACI IGÉNY hozta létre a magánbiztonsági szolgáltatási szakmákat, szemben az állami rendészeti szervek törvényi szabályozás által kialakított közbiztonsági tevékenységi formájáival.

Az alapvető igények és elvárások a magántulajdoni vagyonőrzés, vagyonvédelem területei köré csoportosultak, ezért a vagyonőri és a biztonságtechnikai tervezés, telepítés, üzemeltetés volt a kezdő két szakág. Persze ezzel párhuzamosan, kisebb volumennel a magánnyomozói, és a testőri tevékenység igénye is megjelent.

Kialakult ezen magánbiztonsági tevékenységek végzését engedélyező, szabályozó törvényi háttér is, mely egyben a terület szakmai kamaráját is létrehozta./ SZVMSZK. 1998 évi IV. törvény /

Az idő haladtával még több alkalommal készültek törvényi módosítások a vagyonvédelmi szakmai terület tevékenységszabályozása és az uniós jogharmonizáció érdekében./ 2005.CXXIII. 2011.XXIV. 2012.CXX./

Ezek a módosítások, jelenleg már nem elégségesek, a magánbiztonsági feladatok hatásos végrehajtásának támogatására. A közelmúlt dinamikus fejlődése, technikai változásai, a bűncselekmények elkövetési módozatai és lehetőségei változása, valamint a migráció és az ezt követő terrorcselekmények által megszaporodott kockázati tényezők egy egységes szemléletet tükröző, a teljes magánbiztonsági ágazatot átfogó MAGÁNBIZTONSÁGI TÖRVÉNY létrehozásának szükségességét jelzik. Ennek a törvénynek egy jellegében megujjuló erős és egységes MAGÁNBIZTONSÁGI SZAKMAI KAMARA kialakítására is rendelkeznie kell. A törvénynek a rendészeti tevékenységek megosztásában, az együtműködés szükségességét és kötelezettségi felületeit is meg kell határozni ahol a tevékenység végzéséhez szükséges intézkedési jogosultságokat is ki kell terjeszteni.. Persze ezzel párhuzamosan a törvényességi a kontroll rendszereket is fejleszteni kell. Az új kamarai struktúra kialakításában a jelenlegi helyzet problémáinak, hibaforrásainak jelenségeivel kell foglalkoznunk.

Ezek gyökér okait vizsgálva, az alábbi tényekkel nézünk szembe:

A magán biztonsági feladatok végzésével szembeni elvárások, igények jelentősen kiszélesedtek. A megrendelői irányból egységes kockázatkezelési elvárások alakultak ki, a teljes kockázati vertikumra kiterjesztve. Vagyis a létesítmények védelmében az őrzési, beléptetési, biztonságtechnikai, tűzvédelmi, információ védelmi, IT biztonsági, környezetvédelmi, munkavédelmi, takarítási, üzemeltetési, terrormegelőzési, bűnmegelőzési, katasztrófa kezelési, és még sok egyébb kockázati elem kezelésének feladatai megjelennek! Ez kockázatelemzési szempontból értékelve teljesen jogos elvárás, hiszen ezek mind a biztonságot veszélyeztető elemek elleni egységes védekezést takarnak. Az egységes szemléletmód kialakítása, ennek törvényi leképezése az a feladat, ami az új Magánbiztonsági Szakmai Kamara létrehozásával válna teljessé.

Az új kamara a magánbiztonsági szakma felelős képviselőjeként egyesítené a magánbiztonsági tevékenységet folytató valamennyi szaktevékenységet, végezné a minőségbiztosítási, képzési, ellenőrzési, és szakmai standardformáló munkáját. Fontos feladata a folyamatosan növekvő és környezetünk igényeihez igazodó szakterületek dinamikus követése, és ágazatai fejlődésének elősegítése.

Az ágazati tudományos fejlődés motorjaként, a szakegyetemekkel közösen segíti a tudományos eredmények megismerését, terjesztését.

A tevékenységi területéhez tartozó vállalkozások kötelező tagi viszonyban kell legyenek a kamarával az ellenőrzési tevékenység hatékony működése érdekében.

Az uj struktúra létrehozását a régi kamara szerkezeti átalakításával szükséges kezdeni. Egységes gazdasági és szakirányítási egységgé kell átalakítani a jelenlegi megyei önálló jogi és gazdasági egységként működő szakmai kamarát.

folytatjuk…

Szerző: Dr. Fialka György Ph.D. c.egyetemi docens   SZVMSZK elnöke

kövessen minket a TWITTER-en!

error: Az oldal tartalma nem másolható!