Quo vadis magánbiztonság 3 , befejező rész – Dr Fialka György írása
6 min read
A magánbiztonság megnevezés a private security tükörforditásaként került, kerülhetett a magyar fogalomrendszerbe, ezért nyilvánvalóan a közfelfogásban valós tartalmi értéke még nem teljesen feltöltött es nem is egyformán értelmezett. Természetesen a tartalmi kialakulás hosszas folyamat végeredményeként fog megjelenni, melynek végzésében szakmát képviselő élenjáró szakemberek, és a tevékenységek tudományos leképezését végző egyetemek tevékenységei lesznek meghatározóak.
A kamara szakterületéhez tartozó vállalkozások részére kötelező kamarai tagsági viszonyt az új MAGÁNBIZTONSÁGI TÖRVÉNY keretei között kell szabályozni. A megújuláshoz szükséges feladatokat a kialakult problémák mentén kell kezelnünk.
A legnagyobb szakmai egységnek tekinthető vagyonőri ágazatot vizsgálva, a munkaügyi ellenőrzések megállapításait tekintve alapul, az első helyre került fekete foglalkoztatás tényével szembesülünk. Ennek okait vizsgálva, három lényeges kérdésben szükséges változtatnunk.
– A dolgozók alkalmazotti jogviszonyának előirása minden ezzel kapcsolatos csalási lehetőséget kizárna.
– A kötelező rezsi óradij tényleges alkalmazása, ennek betartásának következetes ellenőrzése megakadályozná a „zsebre fizetés” lehetőségét.
– A járulékfizetési csalások megakadályozására a NAV Bűnügyi Igazgatóságával dolgozunk ki közös megoldást.
A biztonságtechnikai szakterület a második régi csoportja a kamarának. Meglehetősen szerteágazó szakmák csoportosulnak itt. Csak felsorolásszerűen a vagyonvédelmi rendszer tervezők, szerelők, a beléptető, behatolás jelző, videó megfigyelő, tűzjelző, átjelző, mechanikai biztonsági eszközök, speciális védelmi eszközök, multisafe, füstágyú, robbanó táska, stb.
Ezek szakmai képviselete és szabványaik, minőségbiztosítási rendszereik kialakítása és kövezkezetes alkalmazása fontos feladat.
A biztonságtechnikai mérnökök szakmai kamarai csoportjának kialakítása, tevékenységük segítése kamarai szinten még nem megoldott, de égetően szükséges. Ennek kialakítására a mérnöki kamarai struktúra modellje szerinti megoldás ad lehetőséget.
A magánnyomozói ágazat a kamara oszlopos alapító tagja volt. A rájuk vonatkozó törvényi szabályozás elavult, korszerűtlen, az új, tevékenységüket szabályozó törvénytervezet már elkészült, de még nem került még a parlament elé, igy még jelenleg a régi kamarához tartoznak.
A magánbiztonsági szakterület legdinamikusabban fejlődő, és egyben legtöbb veszélyt hordozó szakága az IT biztonság. Az IT területén elkövetett bűncselekmények veszteségi számai világviszonylatban jelzik e szakterület rendkívüli veszélyességi szintjét. Hazánkban e szakma szerteágazó területeivel, szinte szervezetlen kis közösségekben létezik, minden szempontbó célszerű, egy egységes IT biztonsági ágazat kialakítása, ami e tevékenység, humán, technikai, átviteli és programozói területeit átfogva segítené és szervezné, e magánbiztonsági szakmát.
A tisztitási, takarítási szakterület mindíg is közel állt az élőerős őrzési területhez, sőt gyakorta fordúlt elő, a tender kiírásokban a közös feladat végzésére szolgáló felhívás. Ennek oka a biztonsági szempontokban rejlik, hiszen az egyik legmagasabb kockázati tényező, az idegen személyek munkaidőn túli benntartozkodása a védett területen. Tehát a takarítói állomány biztonsági szűrése, képzése kockázatcsökkentő értékkel bír.
Magánbiztonsági rendvédelmi tevékenységet végeznek továbbá még az FBŐ állományába tartozó személyek is, méghozzá döntően a kritikus infrastruktúrák védelme tartozik hozzájuk. Működésük külön törvény szabályozza, szoros rendőri felügyelet mellett. De hovatartozásuk egyértelmüen a magánbiztonsági szektorban van, kamarai beillesztésük vélhetően törvényi szabályozással oldható meg.
Hasonló státuszuak az Önkormányzati Rendészeti tevékenységet végző személyek is. Tevékenységüket az Önkormányzati törvényben szabályozzák, bár felsőfoku képzésük az NKE Rendészeti kar Magánbiztonsági tanszékén végzik.
Történetileg önálló ágazatként létezik a munka és tűzvédelem valamint a környezetvédelmi tevékenység, mely kockázatkezelési szempontból szoros kapcsolatban áll a magánbiztonsági védelmi tevékenységgel.
Ezen kívül még természetesen léteznek kisebb csoportosulások a magánbiztonság környezetében, mint például a robantási szakértők csoportja
kik törvényi szabályozás hijján nem illeszkedtek bele struktúránkba, holott a megelőzési tárgyi tudásuk mindenképpen hasznos lehet.
Az előbbiek alapján quo vadis magánbiztonság kérdésre adódik válasz.
Az elvárásoknak megfelő kezdő lépéseink az alábbiak szerint foglalhatóak össze.
– A előző törvények szerint működő jelenlegi SZVMSZK szerkezeti vázának és működési modeljének átvilágítása.
– Annak tanulságait figyelembe véve az irányítási, és gazdasági struktúra centralizálása, a várt létszám ellátásához szükséges szervezeti és vezetési struktúra létrehozása, valamint a változást lekövető új alapszabály kialakítása,
a régi szerkezetben megválasztott elismert vezetőkre támaszkodva.
– Az új magánbiztonsági szakterületek kijelölése, a jellegüknek leg megfelelőbb struktúra kialakítása.
– A közigazgatási és ellenőrzési feladataink elvégzésére alkalmas részleg létrehozása, feladatainak meghatározása és a belső kontroll rendszer kidolgozása, szakszerű etikus működés paramétereinek megfogalmazása.
– Az új Magánbiztonsági Törvény előkészítése a BM szakembereivel közösen, figyelemmel a felvetődött alapszabályi módosítások és új tevékenységek bevezetésének feladataira.
– Magánbiztonsági Szakmai Kamara területét érintő panaszkezelési rendszer és a kommunikáció fejlesztése.
– A szakmai megfelelés visszacsatolási ágainak kialakítása.
– A rendészeti szervekkel kialakítjuk a rendszeres szakmai, és ellenőrzési fórumokat az együttműködés gördülékeny, napi szintü végzése érdekében.
– Sajtó és társadalmi szervekkel kialakitandó kapcsolatrendszer naprakész és feladatorientált működésüvé kell alakítanunk, kerülve a meglévő formalitások kialakult rendszerét.
– A szakmai kollégium szakértői és tudományos létének megerősítése, az egységes magánbiztonsági látásmód kialakítása érdekében, az új szakágaknak megfelelő szakcsoportok létrehozása, ezek minőségbiztosítási rendszerének megfogalmazása, fokozatai kialakítása, elfogadottságának megalapozása.
– A kamara szakterületei egészére ki kell alakítani a kredit rendszerű oktatási, képzési, továbbképzési, szisztémát és ennek szervezését működtetését minél előbb meg kell kezdenünk. A gyakorlati képzési feladatokat az erre alkalmas
cégekhez kell rendelnünk, megfelelő kiválasztási folyamatok elvégzése után.
Ha ezeket a felsorolt feladatokat elvégeztük, akkor ismét fel kell tennünk a kezdő címben foglalt kérdést, hogy újólag megfogalmazhassuk azokat a finomítást, írányultságot igazító feladatokat amelyek szakmánk tudományos és gyakorlati értékeit, minőségét tovább javítják.
vége
Szerző: Dr. Fialka György Ph.D. c.egyetemi docens SZVMSZK elnöke
