Munkaerő kölcsönzők a vagyonvédelemben – Mi a teendő?

forrás: internet

A vagyonvédelmi iparág egy elválaszthatatlan “csatolmányai” a munkaerő kölcsönző cégek.  Eredetileg a munkaerő kölcsönzést, mint szolgáltatást azok számára találták ki, akik nagy számban foglalkoztatnak, főleg betanított munkaerőt és szeretnék kikerülni az ezzel járó adminisztratív terheket.  Például a HR osztály bővítést, a toborzásal kapcsolatos nyűgöket, bajokat, a bérszámfejtést, stb.  A munkaerő kölcsönző értelme ebben rejlik, ha viszont a fajlagos költségét nézzük egy ilyen szolgáltatásnak, akkor meg kell, hogy állapítsuk, az nem teszi olcsóbbá a foglalkoztatást, hanem drágítja  azt.  A munkaerő kölcsönzó hasznát is bele kell kalkulálni az árba.

A vagyonvédelmet szabályozó törvény egy alvállalkozót enged maximum egy adott szolgáltatásban, így a szakma kreatívjai a munkaerő kölcsönzőket tették be az alvállalkozó előtti láncolatba.  Sok vagyonőr dolgozik így,  hiszen ez a konstrukció az alvállalkozót is védi.  Az alvállalkozó ugye nyilvános, hiszen arról a megbízónak is kell tudnia.  Sok vagyonőrt foglalkoztatnak munkaerő kölcsönzőn keresztül.  Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot,  hogy milyen módon lehet annak utánanézni, hogy aki kölcsönadja a dolgozót, az legálisan működő munkaerő kölcsönző-e.  A kapott választ változtatás nélkül közöljük:

A 2017. október 31-én a Nemzetgazdasági Minisztérium részére megküldött adatigénylésével összefüggésben kérdései sorrendjében az alábbiakról tájékoztatjuk.

  1. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat negyedévente közzéteszi a legálisan működő munkaerő-kölcsönzők listáját a honlapján. Az aktuális lista (http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=stat_osszefogl_munkaero-kolcson_tevekeny) a 2017. év III. negyedéve tekintetében telephelyenként tartalmazza a munkaerő-kölcsönzők elérhetőségét és legfontosabb adatait.
  2. A munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás részletszabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) tartalmazza. Az Mt. 214. § (1) bekezdés a) pontja alapján munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés). Kölcsönzési tevékenységet kizárólag az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartásba vett kölcsönbeadó végezhet, illetve kölcsönzött munkavállaló kizárólag a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló lehet.
  3. A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szabályokat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.

A munkaerő kölcsönzők listája tehát folyamatosan frissül, ezen keresztül lehet ellenőrizni a rendszerbe kerülő munkaerő kölcsönző vállalkozás legális voltát.  Az egy másik kérdés, hogy valóban van-e szándék a vagyonőrök részéről arra, hogy ez a magasabb és főleg a  banki tartozások miatt “borítékos” jövedelmet jelentő foglalkoztatási megoldás megszűnjön.  A jövő eldönti a kérdést.

 

övessen minket a TWITTEREN és YouTube csatornánkon  is, hogy ne maradjon le híreinről, élő adásainkról:

 

Szerző: Perjési Zsolt

 

error: Az oldal tartalma nem másolható!