GDPR ÉS A VAGYONVÉDELEM

Közeleg a nagy mumus, az Egységes Európai Adatvédelmi Szabályozás hatálybalépése. Ez május 25.  Igaz, hogy közel két éves szabályozásról beszélünk, de valahogy mindenki az utolsó előtti pillanatokra hagyta a szükséges belső szabályozások, intézkedések kidolgozását, bevezetését. Gomba módra szaporodnak a GDPR szakértők, szaktanácsadók, emelkedik a témában született publikációk száma is.

Vagyonvédelmi és biztonsági szakportálként megpróbáltuk a kérdést kicsit másképpen megközelíteni.  Mi az, ami egy személy adataival kapcsolatban akaratlanul is  egy biztonsági ember tudomására jut? Vajon ez olyan adatkezelés, amelyik a GDPR hatálya alá tartozik? Szükséges tudnia egy ellenőrzött személynek előre, hogy amikor például csomagvizsgáló röntgennel ellenőrzik a csomagját milyen, nem az ellenőrzés tárgyát képező személyes információk juthatnak a biztonsági ember tudomására?  Kell ilyenkor előzetes tájékoztatás?  Meg kell adni annak a jogát, hogy az ellenőrzött személy választhasson más ellenőrzési módot?

Nem újkeletű ez a probléma. Évekkel ezelőtt személyes tapasztalatom volt, hogy egy lakóhelyemtől távolabb eső bíróságra, mint tanú, idézést kaptam, de csak a kapuban derült ki, hogy az önvédelmi fegyveremmel nem léphetek be a bíróság épületébe. Tárolni nem tudták akkor, így mehettem haza, majd legközelebb a helyi rendőrkapitányságot kérte meg a bíróság ( igen, akkor még így hívták ) elnöke, hogy tárolják a fegyveremet a bírósági tárgyalás időtartamára. Azóta persze minden bíróságon lehet már tárolni a fegyvert.

De vajon az olyan csomag is tárolható, amelynek tartalma nem veszélyes ugyan, de ha megismerhetővé válik harmadik személynek az igen kellemetlen?  Utánakérdezünk.

A kérdést vitaindítónak szánjuk, biztosan sok példa lesz a jelenleg még nem szabályozott esetekre.

 

Szerző:  Perjési Zsolt
error: Az oldal tartalma nem másolható!