Élő bejelentkezés leirata
Köszöntöm Önöket, a SecBlog today internetes újság megújult élő bejelentkezését látják.
Élő bejelentkezéseinek 2020 januárjában kezdtük, főleg Facebook profilunkra, igyekeztünk felmérni, hogy milyen témákkal, megjelenéssel tudjuk a legtöbb nézőt elérni, mi a leghatékonyabb módja kapcsolatba kerülni a vagyonvédelemben dolgozókkal.
Most újraindított élő adásunk annyiban más, mint a korábbiak voltak, hogy egyszerre több felületre, jobb minőségben jelenünk meg. Így több Facebook oldalon, későbbiekben Youtube csatornánkon és személyes Linkedin oldalamon is látható ez az élő adás full HD felbontásban.
Bízunk benne, hogy így a vagyonvédelem és a biztonsági szakma több, különböző szinten dolgozó szakemberéhez eljutunk.
Kétféle élő adást tervezünk ebben az új struktúrában.
Az egyik, a korábbi gyakorlat szerinti vasárnap délutáni bejelentkezés. Itt a későbbiekben összefoglalókat is készítünk és előzeteseket a következő hét tervezett cikkeiről.
Ha olyan témával találkozunk amely érdekelheti a minket követő szakembereket, vagy egy szakmai eseményen veszünk részt, amely hasznos, vagy érdekes információt tartalmazhat szintén jelentkezünk élőben.
És akkor is bejelentkezünk, ha csak valami fontos dolog történik.
Az élő adásainkat szeretnénk interaktívvá tenni kommunikációnkat, kommentekben feltett kérdésekere lehetőség szerint igyekszünk reagálni. Úgyhogy, kérjük nézőinket, bártan írjanak.
Most néhány mondatban szeretném bemutatni, hogy milyen témákkal foglalkozunk, min dolgozunk:
Májusban és júniusban két vagyonvédelemmel, biztonsággal kapcsolatos kiállításon jártunk, májusban Londonban az IFSEC júniusban pedig Párizsban az Eurosatory kiállításon.
Kipróbáltuk az élő bejelentkezéseket ezekről a kiállításokról, levontuk a szükséges tanulságokat, úgyhogy az ilyen élőket folytatjuk.
Két angol nyelvű újsággal kötöttünk együttműködési megállapodást, első körben cikkek átadásáról és átvételéről. Ezzel bővült azokkal a tematikus, biztonsággal foglalkozó kiadóknak a száma, ahonnan szerzői, szakmai információt kaphatunk, igazolható forrásból.
Újságunk tagja a Magyar Újságírók Szövetségének, illetve a Nemzetközi Újságíró szövetségnek is. Ezek a szakmai szervezetek igyekeznek segíteni az oknyomozó zsurnaliszták munkáját. Így kerültünk kapcsoltba au ORCCP – ORGANIZED CRIME AND CORRUPTION REPORTING PROJECT – azaz szervezett bűnözést és korrupciót feltáró projekt nevű szervezettel, nekik köszönhetjük a már Önök által is ismert cég és kapcsolati hálózat szerkesztő és megjelenítő alkalmazást, illetve ennek használati jogát.
A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGE, a MÚOSZ pedig együttműködést kötött az OPTEN CÉGINFORMÁCIÓ SZOLGÁLTATÓVAL, így a MÚOSZ tagok ingyenes hozzáférést kaptak az OPTEN szolgáltatásához.
Ezzel a két eszközzel sokkal hatékonyabb feltáró munkát tervezünk a jövőben, hiszen ezeknek a szolgáltatásoknak a használata sokszorosára gyorsítja az oknyomozáshoz elengedhetetlen elemző munkát.
Érdekes témákon dolgozunk, melyből egyet szeretnék most kiemelni:
Sok olvasónk és információ forrásunk félelme, hogy milyen jogi következménye lehet annak, ha belső információkkal, videó, hangfelvételekkel, vagy belső iratokkal, dokumentumokkal fordul hozzánk, sérelmei, rossz tapasztalatai, vagy egy vélelmezett bűncselekmény kapcsán.
Egy, a TATA CONSULTING nevű céget korábban őrző vagyonvédelmi cég alvállalkozójának borítékos pénz osztása látható ezen a felvételen, a szereplők arcának kitakarásával.
Ezt a videófelvételt arra is felhasználjuk, hogy szakértők véleményét, állásfoglalását kérjük ki, hogy értelmezhető ez büntető, vagy polgárjogi szempontból, nem beszélve az adatvédelmi kérdésekről?
Még nem kaptunk vissza minden választ a megkereséseinkre, de annyi előzetesen elmondható, hogy egy bűncselekménnyel kapcsolatban a nyilvánossághoz fordulni nem lehet bűncselekmény.
Érdekes adaléka ennek a kérdésnek az is, hogy vajon egy olyan alvállalkozó dolgozója hogyan citálható bíróságra, ahol az ügyvezető is egy virtuális személy, stróman.
További témánk egy, majdnem minden vagyonőr által ismert helyzet elemzése: Érkezik a NAV adó, vagy bűnügyi ágától egy névre szóló kérdőív korábbi munkáltató és annak viselt dolgaival kapcsolatban.
Egyre gyakrabban kapunk olyan jelzéseket, bizonyítékokkal, hogy a kérdések központilag, azaz a fővállalkozó, vagy a cégláncolatot szervezők részéről megválaszolásra kerülnek, egy kitöltési útmutató formájában.
Egy konkrét esettel kapcsolatban közvetlenül megkerestük a kérdéseket kiküldő revizort, aki nem tudott mit kerdeni a helyzettel, de megígérte, hogy tájékoztatja a főnökét.
A NAV sajtó nem válaszolt, így tíz nappal később ugyanezt a megkeresést, csatolva a NAV kérdéseit és a kitöltéshez az őröknek küldött útmutatót, már a NAV felső vezetése és bűnügyi szervei felé továbbítottuk.
Itt arra voltunk kíváncsiak, hogy ismert-e ez a helyzet előttük, akarnak -e változtatni az űrlapokkal kapcsolatos gyakorlatukon és nem utolsó sorban nem tűnik-e szervezett bűnözésre utaló jelnek a szervezett félretájékoztatása a hatóságnak. Hiszen, költségvetési csalásról van szó…
Itt zárójelben fontos megjegyezni, hogy csak a hozzánk eljutó információk alapján éves szinten 20 milliárd forint körüli elcsalt adókról és járulékokról beszélhetünk. És ez csak az, ahol számunkra jól láthatóak a szereplők és pénz útja… Ez elgondolkodtató nem?
Végül, szeretném megköszönni azt a rengeteg személyesen és kommentben érkezett kérdést, az élő bejelentkezések újraindításáról.
Akinek tetszik tevékenységünk, kérem kövessen minket közösségi média felületeinken, ossza meg, kommentelje bártan tartalmainkat és nem utolsó sorban keressen minket bizalommal.
Köszönöm figyelmüket, találkozunk jövő héten vasárnap 15:00 órakor.
Viszontlátásra!
