ŐRMESTER NYRT vezetők ítélet első fokon – nem jogerős

Első fokon, nem jogerős ítéletet hirdetett a Fővárosi Törvényszék az Őrmester Nyrt korábbi vezetőinek és alvállalkozóinak ügyében. Az ügy 2015 folyt, bírói tanács csere is volt, a COVID is közbeszólt, az eltelt idő nemcsak a tárgyaláson részvevő néhány vádlottat viselte meg, hanem az ítélet relatíve alacsony mértéke is ennek  köszönhető.

Az ügy hivatalos minősítése: Bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények volt.

Az ügyben eredetileg 25 vádlott volt, az eljárás alatt ketten elhunytak. A vádlottak alapvetően két nagy csoportra oszthatók, a bűnszervezet irányítói és a végrehajtó állomány az alvállalkozókkal.

Ha lehet személyes véleményt mondani egy ilyen helyzetről, számomra az ő tűnik a bűnszervezetben vezetőként megjelölt személyek közül az egyedülinek, akit a helyzet sodort magával. 

Sánta Tibor ötödrendű vádlott  2 év hat hónap  fegyházbüntetést kapott, a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül és  4 évre eltiltották cégvezetéstől. Neki 1,260,000  Ft bűnügyi költséget kell fizetnie

A többi vádlott esetében 750,000 FT és 1,000,000 Forint közötti pénzbüntetések lettek kiszabva, esetenként cégvezetéstől történő eltiltással.

Az Őrmester Nyrt, mint jogi személy 10,000,000 Forint összegű pénzbüntetést kapott és eltűnt a nyilvános cégadatokban már sok éve ott lévő büntetőjogi intézkedés bejegyzés.

A teljes ítélethirdetés felvétele 2026 március 15 től tekinthető meg előfizetéses online oldalunkon.

Az ítélet több,  mint egy órás indokolásában sok olyan elemet találtunk, amely általános érvényű, esetenként tanulságos:

Amit elsőként érdemes kiemelni, hogy miért nem került minden, a nyomozás során felmerült személy a bíróság elé. Más ügyekben is sokszor halljuk, hogy egy bűncselekmény érdemi résztvevői  valahogyan kimaradnak.
A bírói állásfoglalás egyértelmű: csak az kerül a bíróság elé, akit az ügyészség megvádol. 

Az, hogy ki és miért nem lesz vádlott múlhat az ügyészségen és a nyomozókon is, egyéb, jelenleg nyomozati, vagy már bírósági szakaszban lévő ügyek olvasóktól érkező dokumentumai alapján készül erről egy külön publikációnk.

Rengetegszer merül fel, hogy egy költségvetési csaló bűnszervezet alacsonyabb beosztású dolgozói miért is kerülhetnek bajba? Ilyen lehet a könyvelő, a munkatárs, aki a borítékos pénzt kezeli és írja rá a dolgozó nevét, összeget a saját kézírásával. A bíróság nem őket tekinti a fő elkövetőknek, de a részvételük tagadhatatlan.

Ez figyelmeztetés lehet egy fővállalkozónál évek óta dolgozó titkárnőnek is, vagy egy titkos irodában a cégeket és a pénzeket kezelő adminisztráló irodavezetőnek is.

A vagyonvédelemmel kapcsolatos költségvetési csalások gyakori szereplői az alvállalkozók.

Ebben az ügyben viszonylag enyhe büntetésről beszélhetünk a bűnszervezeti irányítókhoz képest. Az egyes alvállalkozói rétegek a belső konspiráció alapján szerveződnek, nem is nagyon ismerik egymást, vagy a felső szinteket, de egy dologban azonos tulajdonsággal bírnak, tudják, hogy bűnös dologban vesznek részt.

Hogy érthetőbb legyen a „bűnös dolog” fogalma, főleg az adócsalás tekintetében, a bíróság indokolásában egyszerűen és világosan fogalmaz: Az, hogy valaki jogellenesen csökkenti az egyébként befizetendő adó és járulékok mértékét, függetlenül attól, hogy a hivatkozott teljesítésben vannak valósan megtörtént elemek, már elköveti az adócsalást.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a költségtérítésként kifizetett munkabér rész, amely akár a munkabér negyede és felel mértékű is lenni szokott egyes cégeknél, már adócsalásként értelmezhető.

Ezt nem lehet sajtómegkeresésre válaszként küldött, a jó hírnév megsértésére hivatkozó ügyvédi levéllel sem kezelni, sem pedig a repülőtéri szolgáltatások köré gyűjtött, jó érdekérvényesítő képességűnek hitt tanácsadói csapattal elfedni.

A szóbeli indokolásban Külön kiemelésre került a bűnszervezet értelmezése is. 
Attól, hogy valós teljesítés megvalósul egy szolgáltatásban, még lehetnek olyan elemek amelyek alapján mégis beszélhetünk bűnszervezetről. Az egyes résztvevőknek nem kell ismerniük egymást, attól még bűnszervezeti tagokká válhatnak. Ha egy munkaszerződés, vagy szolgáltatási szerződés mást tartalmaz, mint ami valójában megtörténik, nem beszélve a bérpapírok és az adó- járulékbevallásban szereplő tételekről, akkor már  költségvetési csalásról beszélhetünk, ha pedig ennek több, egyformán működő résztvevője van, könnyen lehet bűnszervezet

A szóbeli indokolás másik részében a bűnszervezeti tagság egy másik megközelítése is szóba került: Attól még bűnszervezeti tag lehet valaki, hogy ha csak egy kis ideig és, vagy egy pici részt vállal a folyó bűnös tevékenységből. Ebben az esetben azt vizsgálja a hatóság, hogy tudhatta-e, hogy bűnös dologban vesz részt. „a kérdés az, hogy átfogja-e az illető tudata, hogy valamilyen bűncselekményben vesz részt”

A területi vezető osztja ki és gyűjti be a borítékokat. Az ügyvéd, akihez rendszeresen hoz állandó ügyfél cégvezető jelölteket. A kártyás lány, akinek más dolga sincsen, csak több bankkártyával több bankautomatából pénzt vesz ki, de ilyen lehet az az aranyifjú is, aki saját maga vesz fel a bankban, vagy takarékszövetkezeti fiókban összesen milliárdos összegeket.

Ilyen és ehhez hasonló jelenségekről sok hozzánk eljutott dokumentum szól, benne olyan cégvezetővel, akinek a neve rendre feltűnik egymástól független ügyekben is, mint az a személy, aki némi adómentes pénzért van jelen egy alvállalkozó életében.

Sok alvállalkozó nem is vagyonvédelmi szakember, hanem egyfajta adminisztratív szolgáltató, aki egyszerre szolgáltat, akár versenytársaknak is, nem kis zavart okozva olyan kihallgatási jegyzőkönyvek olvasásakor, amiben egy bekezdésben szerepelnek olyan vagyonvédelmi fővállalkozók, amelyek távolról sem angyalok, de egymást nem kedvelik annyira, hogy együtt  bűnözzenek.

Az Őrmester Nyrt részére küldtünk sajtómegkeresést, hogy társaságként kívánják-e az elsőfokú, nem jogerős ítéletet kommentálni, illetve a jelenlegi alvállalkozói rendszerükben terveznek-e változtatást az üzleti megoldásaikban.  Eddig nem érkezett válasz.

Az ügyben folytattunk némi háttérbeszélgetést olyanokkal akik ráláttak a cég korábbi tevékenységére, a sok terhelő vallomás és a hatóságokhoz eljuttatott bizonyítékok egy motivációja az arrogánsnak mondott cégvezetési stílus is lehetett, illetve a vagyonvédelemben már megszokottan visszatérő  önhitt és hamis biztonságérzet. 

Az Őrmester Nyrt korábbi vezetőinek ítélethirdetése és az ehhez tartozó bírói indokolás teljes felvételen megtekinthető március 15-től induló előfizetéses online oldalunkon.

Ha érdemesnek találja egy alvállalkozó esetében felhívni internetes újságunk figyelmét, ezer a linken teheti meg: ALVÁLLALKOZÓ FIGYELŐ OLDAL