Fertőző alvállalkozók

Több forrásból is jönnek a jelzések, hogy a NAV adó ág által indított jogkövetési vizsgálatok rendre a fővállalkozó vagyonvédelmi cégeket célozzák meg. A nem titkolt szándék, a járulékot, esetleg ÁFA-t nem fizető alvállalkozók után onnan beszedni a pénzt, ahol látszik, hogy van.

Két konkrét esetről kaptunk viszonylag közeli forrásból információt. Egyes részletek a folyamatban lévő adóigazgatási, vagy az alvállalkozó büntető eljárása miatt sajnos nem adhatók közre, de a tanulságok igen.

Az eljárás jogkövetési vizsgálattal indul.  A revizorok igyekeznek fogást találni a vagyonvédelmi fővállalkozón, hogy miért,  hogyan, stb. vett igénybe konkrétan megnevezett alvállalkozót. Fokozza az izgalmakat és a vadász kedvet, ha az alvállalkozók konzorciumban szolgáltattak, hiszen az már „majdnem bűnszervezet”.

Vannak olyan alvállalkozók, amelyek egy időben több fővállalkozót is kiszolgálnak, de akad olyan is, amelyik csak egyet. A NAV elvárja a „kellő gondosságot”  egy üzleti partner kiválasztásánál, ezt rendre fel is rója a fővállalkozóknak egy-egy bukott partnerük után. ( Az másik lapra tartozik, hogy az „intelligens” kockázatelemző rendszerek miért évek múlva jelzik az ilyen ügyeleteket. )

Az egyik említett esetben, egy már megindult büntetőeljárás „csatolmányaként” jött a jogkövetési vizsgálat és a sok százmilliós „megállapítás”. Szinte azonnal „követelés” jogcímen a táraság vagyontárgyaira is kiterjedt. Itt nem volt szempont a vállalkozás működésének fenntartása, kell a pénz a költségvetésnek. A cég egyik pillanatról a másikra gyakorlatilag kivérzett. Valami gond lehetett az adóhatóság figyelmével itt is, hiszen az egyik alvállalkozó sok sok éve üzemeltetett, további alvállalkozói hálózata elkerülte a figyelmét. ( adataink szerint itt komoly tőke halmozódhatott fel, ami aranyban, kriptovalutában, majd egy logisztikai vállalkozásban végződött.

A másik esetben egy jelentős, milliárd közeli éves szolgáltatási forgalmat bonyolító alvállalkozó egyetlen megbízója lett a NAV célpontja, mivel az alvállalkozó nem nagyon fizetett járulékot és ÁFA-t, így a „szokásos” szorzókkal és pótlékokkal felturbózva már milliárd közeli követelést lehet megfogalmazni. Itt is kérdés a revizorok részéről, hogy mennyire volt a beszállító „átvilágítva” mennyire járt el helyesen a fővállalkozó. Ennek az alvállalkozónak is vannak „sajátosságai”. Egy korábbi, hasonló tevékenység miatt ítéletre váró, a vagyonvédelemben ismert személy „embere” volt az ügyvezető, aki hogy, hogy nem, jelenleg is „szakmai vezetőként” rendezi a legújabb cég dolgait. Az új cég is alvállalkozó, mostani megbízója egy olyan, szintén régi vagyonvédelmi társaság, amelynek tulajdonosai a „legyél politikai közeli ” modellt követik évtizedek óta. Így most védettnek érzik magukat, főleg, egy jól sikerült tulajdonosváltás után…

Mindkét esetben konkrét kérdés, hogy valós, vagy nem valós üzleti tevékenység történt, azaz NAV kifejezéssel élve: szerződés szerű volt-e a teljesítés.  Mindkét fővállalkozó aktív kapcsolatban volt  az alvállalkozói tevékenységet irányító cégképviselővel, tehát nem hajléktalan ügyvezető „háttérembere” dolgozott.  Hajléktalan ügyvezetők esetében a NAV nem szokott hatékony lenni, lásd cikkünk  

Egy büntető eljárásban keletkezhetnek olyan bizonyítékok, melyek érvként jól jöhetnek egy adórevizornak és csökkenti a védekezési kedvét a vizsgált cég vezetőjének. Sokszor érezhető, hogy a revizor a kifárasztás és fenyegetés kombót használva próbál elérni sikert. ( siker = megállapítás, amit a vezető elvár és az éves teljesítmény értékelés fontos része.  ) A fenyegetés sok esetben óvatos célzás, hogy mennyi mindent lehetne még vizsgálni, jobb, ha nincs sok ellenkezés.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a két említett fővállalkozó cégből az egyik esetében már-már bizonyított a „baráti” kapcsolat az alvállalkozó vezetőjével, aminek a közös programok és ebédek-vacsorák mellett a havi rendszerességgel szállított „költség” is részre volt.  – érdekesek a visszaosztott pénz elnevezése, találkoztuk már „jutalék” „jutalom” „vitamin” elnevezésekkel is, de a „dokumentumok” „papírok” is fel felbukkan büntetőügyekben. ( főleg, ha a telefonbeszélgetésben  a „dokumentumokaz viszem” üzenet, vagy telefonhívás rendre párosítható banki készpénzfelvételekkel…

A másik fővállalkozó esetében nem volt pénz visszaosztás. Ennek egyszerű oka, hogy a fővállalkozó cég akkora árbevételt tud csinálni, hogy a hivatalosan kapott fizetését sem tudja havonta elkölteni.  Ebben az esetben az „éhes” alvállalkozó és a köré épült  „régi motoros” kategóriájú háttér ember egyszerűen abból keresett extra pénzt, hogy a munkát elvégezte ugyan, de az adókat nem nagyon fizette.  Ez ellen nem nagyon van orvosság.

Csavar lehet az ügyben, hogy az ügy fővállalkozó érintettje a NAV revizor közléséből tudott meg olyan lényegi információt korábbi partneréről, amelyet eszköz hiányában nem tudott volna ő maga beszerezni. Emiatt komolyan fontolgatja büntetőeljárás indítását ismeretlen tettes ellen, hiszen végül is a költségvetés mellett úgy fest, hogy őt is nehéz helyzetbe hozták.

MIndkét esetben azt halottuk, hogy a személyes meghallgatások jegyzőkönyveiben nem feltétlenül minden úgy szerepel, ahogy az elhangzott, persze fenntartjuk a „másképpen értelmezés” jogát mindkét félnek…  Itt különösen fontos, ha a revizor „furcsa” érvekkel győzködi a vizsgált felet, jó ha ez írásban is megvan.

Az esetek tanulsága sok minden lehet. Óvatosan a visszaosztással, mi esz ha egyszer feljelentést kell tenni.  
Fontos, mit mondunk és az hogy lesz leírva, vagy hivatkozva egy jegyzőkönyvben, megállapításban.  Merjünk bátran harcolni az igazunkért, ha kell tegyünk feljelentést.  Végül, amit forrásaink mindenhonnan megerősítettek:  A  NAV munkatársak teljesítmény kényszer, nagy terhelés alatt dolgoznak. Az is visszatérő elem, hogy adott helyzetben nem áll ki a munkáltatójuk értük, hamar elengedik a kezüket. Ez szóbeszéd is lehet, bár személyes egyeztetést folytatunk olyan volt NAV bűnügyessel, aki olyan személyes sérelmeket szenvedett, hogy utolsó lehetőségként elkezdte a nyilvánosságot használni.