Székhelyszolgáltatások  – legális kockázat?

A vagyonvédelmi cégek életében a székhelyszolgáltatások általánosan jelenlévő intézmények, főleg az alvállalkozók rétegeiben. Ennek a szolgáltatásnak vannak mindenféle változatai, a bevásárló központi, mellékhelység melletti üvegkalitkától, az eleve iparűzési adó mentes települési szolgáltatókig.  A szolgáltatás legális, szerződéssel-számlával  működő, azonban mégis homokszem kerülhet a fogaskerekek közé, ha bankszámlát nyitna egy székhelyszolgáltató nevére bejegyzett vállalkozás.

A problémára egy internetes újságunk életében sok éve részt vevő tanácsadó-barát hívta fel szerkesztőségünk figyelmét, némi előzetes képet is adva arról, hogy az ilyen szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozásokat mi is szorítja erre a megoldásra. A válasz egyébként egyszerű: a mai magyar általános  gazdasági, vállalkozási és főleg adóteher környezetben egy induló vállalkozás nem minden esetben teheti meg, hogy irodát béreljen de sok cégtulajdonos sem rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal. A nyomós gazdasági érvek egyenes úton vezetnek a székhelyszolgáltatókig, ahol több tisztességesen működő, sok éve ezzel foglalkozó céget találtunk. 

Többet megkeresve választ is kaptunk, melyben megerősítették a bankok és néha egyéb hatóságok felől érezhető bizalmatlanságot, azzal, hogy ennek az iparágnak a képviselőit sem nagyon veszik komolyan a jogalkotók és jogalkalmazók, hiszen felvetéseik, javaslataik nagy része érdemi válasz nélkül marad.

A helyzet tisztázása azért is fontos lehet, mert bankszámla hiányában az adófizetés és egyéb, az átláthatóságot gyengítő körülmények a fekete gazdaságot erősítenék, az egyébként legális székhelyszolgáltatás igénybevételét automatikus kockázatként kezelni a szakmai korlátoltság mellett, a szabad vállalkozási alkotmányos elveit is sértő lehet.

A bizalmatlanság alapja: „Magyar Nemzeti Bank által felügyelt szolgáltatóknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt egyes kötelezettségei végrehajtásának részletszabályairól, valamint e szolgáltatóknak az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszere kidolgozásának és működtetésének minimumkövetelményeiről szóló 14/2025. (VI. 16.) MNB rendelet.”

Ennek gyakorlati üzemeltetése a pénzintézetre van bízva.

A kapott székhelyszolgáltatói szakmai válaszokban egyébként egyértelműen látszanak a valós kockázati elemek, amiket szűrni lehet, de ezeknek a kezelésében a bankoknak és a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak jóval tágabb eszközei vannak. A magyarul nem értő, kísérettel érkező cégtulajdonos sok esetben átcsúszik a banki ügyintézőn, ezt jó mutatják a nálunk is felmerült és később cégtemetőbe került vagyonvédelmi alvállalkozók tömeges esetei is.  

Joggal merül fel az a kérdés is, hogy ha a NAV végez kockázatelemzéseket vállalkozásokkal és azok gazdasági ügyleteivel kapcsolatban, a több, egymástól független vagyonvédelmi alvállalkozó ( majd eltemetett ) céget bejegyeztető ügyvédek miért tekintendők vizsgálandó kockázatnak?

Említhetjük azokat a „rendszeren simán átcsúszott” eseteket is, amikor egy milliárdos nagyságrendű költségvetési csalási ügyben érintett vállalkozás előző havi szolgáltatásait simát engedményezik a „háttér irányítók” egy olyan, gyakorlati gazdasági előzményekkel nem rendelkező „frissen vagyonvédelmivé vált” vállalkozásba, amelynek vezetője kézzelfogható képzettsége barber fodrász és a cégnek az engedményezés pillanatában vagyonvédelmi szolgáltatásra vonatkozó rendőrhatósági engedélye sem volt. – ebben az esetben százmilliós összegű átutalásról beszélünk ami sem a pénzintézet, sem pedig a NAV hálóján nem akadt fenn. Erről hamarosan részletesen írunk.

Említhetjük a  napjaink sláger országának számító Egyesült Arab Emírségekbe számlázott pénzeket is. Itt annyit érdemes megjegyezni, hogy heti rendszerességgel kapunk információt olyan társaságokról, vállalkozókról, akik magyar vagyonvédelmi  érdekeltséggel rendelkeznek és ottani cégük jelentős adminisztratív szereplője magyarországi tevékenységüknek.

Mondhatjuk, hogy Dubai lett Újlengyel ötcsillagos változata. Ehhez képest hol vannak az Egyesült Királyságban alapított magyar gyökerű vállalkozások. ( Önsegélyező Kft. Ltd. )

A bankok oldaláról is érdemes vizsgálni a kérdést, ezért több magyar pénzintézetnek elküldtük megkeresésünket a témában.  Cikkünk publikálásáig az OTP bank válaszolt:

„ Tisztelt Perjési Zsolt!

Az OTP Bank az alábbiakban válaszol a székhelyszolgáltatókkal kapcsolatos megkeresésére:

„Bankunk a hatályos jogszabályok szerint jár. Ennek keretében a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt szolgáltatóknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt egyes kötelezettségei végrehajtásának részletszabályairól, valamint e szolgáltatóknak az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszere kidolgozásának és működtetésének minimumkövetelményeiről szóló 14/2025. (VI. 16.) MNB rendelet szerint  a bank kijelölt felelős vezetője köteles dönteni az üzleti kapcsolat létesítéséről, illetve a bank köteles megerősített eljárást alkalmazni amennyiben az ügyfél székhelyéül székhelyszolgáltató címét jelöli meg.”

Üdvözlettel:

OTP Bank

Vállalati Kommunikációs Osztály”

Cégalapításban és bukó cégek üzemeltetésében jártas egyik forrásunk hívta fel a figyelmet arra, hogy nem minden pénzintézet fordít azonos hangsúlyt az időszakos ügyfél ellenőrzésre, azaz egy elsőre „átcsúszott” ukrán, román, szerb, stb… cégvezető akár évekig el tud üzemelni úgy, hogy be kellene jönnie az országba.

A vagyonvédelmi vállalkozásokról kapott olvasói információk, a folyó büntetőeljárások hozzánk eljutó iratainak elemzése sok további összefüggést mutat, nemcsak a cégeket bejegyeztető ( egyébként költségvetési csalási ügyekben védőként is előforduló ) ügyvéd(nő) esetében, hanem a bukó alvállalkozók bankszámláit nyitó bank ( NAV részére információt továbbító ) ügyintézők vonatkozásában is felismerhetők mintázatok.

Székhelyszolgáltatással és az általános problémával kapcsolatban tervezünk megszólaltatni érdekelteket, a téma egy fontos része a vagyonvédelem „állatorvosi lovának”

Vagyonvédelmi cégek költségvetési csalással kapcsolatos ügyeinek feldolgozását és elemzését folyamatosan végezzük. Publikációink és videós összefoglalóink 2026 március 15-től hozzáférhetőek  előfizetéses online stream oldalunkon.