Vagyonvédelem a vírus árnyékában

2020 elején egy eddigiekhez nem fogható helyzet okozott zűrzavart az életünkben. A COVID-19, vagyis a koronavírus minden területen mélyen éreztette a hatását.
Kijárási korlátozás, fertőtlenítő szerek, – és szájmaszkok tömkelege a boltokban, home office, rendezvények betiltása és még folytathatnánk a sort a rendkívüli intézkedésekkel, melyeket a védelem miatt volt szükséges meghozni.

2020. január 31-én Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének vezetésével megalakult az Operatív Törzs, amely sajtótájékoztatóin minden nap közölte a vírussal kapcsolatos legfrissebb döntéseket, a Magyar Közlönyben megjelent újabb és újabb kormányrendeletek pedig minden területre kiterjedve fontos szabályokat fektettek le. A számos intézkedés mellett a szájmaszk viselésére, vagy az egyes helyeken kötelezővé tett testhőmérséklet mérésére vonatkozóan viszont nem, vagy csak részben kerültek megfogalmazásra ajánlások, melyek a személy –és vagyonőrök munkavégzése során elengedhetetlenek lettek volna.
Vagyonőr olvasóink elmondása szerint az általánosan megfogalmazott jogköreiken kívül (pl.: helységbe belépés megtiltása, felszólítás ellenére sem távozó személy ellen testi kényszer alkalmazása…stb.)  további irányadó rendelkezéseket, megfelelő tájékoztatást sok esetben egyáltalán nem kaptak a munkáltatóiktól sem.
Többen azt is sérelmezték, hogy a hőmérőzések során túl nagy kockázatnak vannak kitéve így – érthető módon – veszélyben érzik magukat.

Szerettem volna szakértői oldalról is megvizsgálni a kérdést és tiszta képet kapni az elmúlt hónapokról, a jelenlegi állapotról és arra is kíváncsi voltam, mi jöhet ez után. Megkerestem Dr. Fialka Györgyöt, a Személy, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökét.

„ A koronavírus kezdetén elsők között voltak a repülőterek, akik megtapasztalták a drasztikus változást, hiszen egyik napról a másikra következtek be a határzárak és fogytak el az utasok. Ez a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér esetében azt jelentette, hogy hozzávetőleg 400 dolgozójuktól kellett megválniuk, melyek nagy része vagyonőr volt. Egy másik szegmens – amit a nagy számok miatt szintén fontos megemlíteni – a vendéglátóegységek, szórakozóhelyek. Ezek bezárása szintén sok bonyodalmat okozott, hiszen a kiszolgáló személyzet után rögtön a második lépcsőben a vagyonvédelem alkalmazottai voltak érintettek a létszámleépítésben. Azok a vagyonőrök, akiknek mégis megmaradt a munkájuk sok esetben ellenállásokba ütköztek az eljárási szabályok betartatása során, melyeket a megbízóik határoztak meg számukra. Így egyértelmű, hogy a támadások/ellenállások hatására a vagyonőrök érdekképviseleti képessége jóval erősebbé vált, mint korábban.” – mondta
Dr. Fialka György. Azt is hozzá tette, hogy a pandémia előtt hozzávetőleg 30%-os munkaerőhiány volt mérhető a piacon, rövid idő leforgása alatt viszont nagyot változott a helyzet, hiszen több ezerre emelkedett azoknak a vagyonőröknek a száma, akik a vírus miatt veszítették el a munkájukat. A fő ok pedig: az addig külföldön dolgozó, de a COVID miatt hazatérni kényszerült őrök. (Meg kell említeni, hogy az egyébként sem túlfizetett szakmában a koronavírus előtt a munkavállalók órabére sokszor a 2000 Ft-ot sem érte el.)

Mint kiderült, a kamara kérelemmel fordult a kormányhoz, hogy – hasonlóan a kisvállalatokra vonatkozó adóteher csökkentő intézkedésekhez – ők is valamilyen segítséget kapjanak, de ez nem vezetett eredményre.

Arra a kérdésemre, hogy „Mi várható a vírus második hullámában?” a következő válaszokat kaptam:

„Az mindenképpen elmondható, hogy a már meglévő intézkedéseket – az eddigi tapasztalatok alapján – tovább fogja gondolni a vagyonvédelem is. Teljes felkészültségről viszont nem beszélhetünk a második hullám tekintetében. Az biztos, hogy máshogyan kell hozzá állnunk ehhez, másféle védekezést kell alkalmazni, mint eddig. Azok a szempontok, amik korábban háttérbe szorultak, most előtérbe kerülnek.”

A sok nehézség mellett egy pozitív hatást mindenképpen hozott számunkra a koronavírus, ez pedig az online tér kihasználtsága. Láttuk, hogyan álltak át az oktatási intézmények online üzemmódra, vagy hogyan szerveztek akár nemzetközi konferenciákat, meetingeket a nagyvállalatok, vagy éppen azt, hogyan tartották próbáikat a színházak. A vagyonvédelem ilyen tekintetben még hosszú folyamat elé néz. Szépen lassan, de át kell térniük az eddig nem használt technikai eszközökre, megoldásokra.
Ami a vagyonőrök képzését illeti, ott is várhatóak változások, mostani becslések szerint viszont legalább egy évre van szükség ahhoz, hogy a vírus generálta újítások valamilyen formában belekerüljenek a tananyagba.