SecBlog today internetes újság

Vagyonvédelmi információs és hírportál

OBJEKTÍV FŐVÁLLALKOZÓI FELELŐSSÉG – szubjektíven

12 min read

 A Nemzeti Adó és Vámhivatal több olyan eszközzel is rendelkezik, amelyik joggal vált ki félelmet egy vagyonvédelmi fővállalkozó cégnél. Kezdjük a cégalapításkori „adóregisztrációs eljárás” nevű folyamattal, tudunk olyan vagyonvédelmi céget alapítani szándékozókról, akiknek egyszer csak nem lett elfogadva a NAV részérő a cégben való részvétel.  Ott van aztán a jogkövetési eljárás mindenféle szintje és módja, a „konzorciális parterek” jogszerűségének vitatása,  jegyzőkönyvön kívüli „egyezkedésről” is beszélnek – persze bizonyíték egyelőre nem érkezett – .  Eddig…

A nagy „találmány” az úgynevezett „objektív felelősség vállalás”, amikor is az adóhatóság egy alvállalkozói lánc valamelyik tagjának  csalárdsága miatt a legerősebb láncszemen veri el a port, azaz, onnan foglal, ahol van látható tőke.

A NAV minden esetben láthatóan épít az adóalany félelmére, konflktus kerülésére, nem beszélve arról az általános hatósági módszerről, ami a kifárasztásról szól, majdnem minden esetben eljön az a pillanat, amikor az érintett fél átlibben a „csak legyen már vége” állapotba és inkább fizet, csak hagyják békén.  

Ezek persze megalapozatlan szóbeszédre alapozhatók, bár érdekes lenne találkozni olyannal, aki valóban részese volt ilyen helyzetnek.

Az objektív felelősség kérdése NAV szempontból a „tudnia kellett volna” és a „nem járt el kellő körültekintéssel” az adott partner kiválasztásánál érvekre alapul.  ( nem beszélve azokról az árnyékemberekről, akik személyes kapcsolatukkal szereznek alvállalkozói megbízást, de strómant tolnak maguk előtt.  Ilyen például az Átlátszóban is „megénekelt”. T. T. Úr, aki látványos bukása után T. Zs. ügyvezetésével csak létrehozott egy friss vagyonvédelmi céget, majd ennek bedőlése után az ügyvezető a „főnök jobbkezeként” továbbra sem maradt távol a vagyonvédelemtől…  – de ez egy másik téma lesz egyszer ) 

Az objektív felelősséget igyekeztünk körbejárni, egyelőre két területet vizsgálunk. Elsőként, milyen lehetőségünk van arra, hogy egy vagyonvédelmi alvállalkozó érvényes rendőrhatósági engedélyének utána járjunk, a másodikként pedig, megnézzük, hogy pontosan mit árul el nekünk a NAV egy adott cégről és azt pontosan hol teszi?

A kérdezősködés elején járunk, egyelőre sok megoldás helyett inkább tanulságokkal tudunk szolgálni.  A rendőrhatósági engedély ügyben, konkrét cégekkel kapcsolatosan feltett kérdéseinkre,  a rendőrség visszakérdezett:  milyen adatkérési jogcím alapján kíváncsiskodunk?  

Az általánosan feltett kérdésre az alábbi válasz érkezett:


Tisztelt Perjési Zsolt!

A 2024. június 17. napján a személy- és vagyonvédelmi tevékenységgel összefüggésben az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Igazgatásrendészeti Főosztályra megküldött megkeresést  áttekintettük, mellyel kapcsolatban az alábbiak szerint tájékoztatom.

A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás kötelezettségeit, köztük a  szerződés teljesítésére vonatkozó előírásokat a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban:

SzVMt.) 14. §-a szabályozza. Az SzVMt. a tevékenység szolgáltatására irányuló szerződés

írásba foglalásának deklarálásán túl feltételként határozza meg, hogy az alvállalkozó igénybe vételéhez a megrendelést adó szerződő félnek előzetesen hozzá kell járulnia.

Annak módját, hogy a személy- és vagyonvédelmi tevékenység szolgáltatásában résztvevő. vállalkozások működési engedélyének meglétéről, illetve érvényességéről a megbízó, vagy – az alvállalkozó tekintetében – maga a fővállalkozó miként tud meggyőződni, az SzVMt. nem szabályozza. Ez ugyanakkor nem képezi akadályát annak, hogy akár a megbízó, akár a fővállalkozó a leendő szerződéses partnerétől az érvényes személy- és vagyonvédelmi működési engedély bemutatását kérje vagy annak adatait (iktatószáma, kelte, kiállítója stb.) a kontraktus részévé tegye.

Ez kiváltképp megalapozott igény annak tükrében is, hogy a jogosulatlan személy- és

vagyonvédelmi tevékenység végzése miatt nem csupán az a vállalkozás sújtható felügyeleti bírsággal, amely a tevékenységét jogosulatlanul végzi, illetve az SzVMt. előírásait ismételten. vagy súlyosan megsérti, hanem – az SzVMt. 63. § (2) bekezdés c) pont alapján – az is, amely a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet olyan vállalkozással (vagy természetes. személlyel) végezteti, aki a tevékenység végzésére nem jogosult.


Kaptunk olyan jelzéseket, hogy egy hamisított tevékenység engedély miatt később a NAV a fővállalkozót vonta felelősségre, így továbbra sem világos, hogy milyen módon lehetséges egy megbízónak, vagy fővállalkozónak egy engedély meglétét ellenőrizni.

Tettünk egy próbát a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara felé is, lévén törvény alapján létrejött szakmai köztesület, hátha…

A tőlük kapott válasz alább olvasható:


Tisztelt Szerkesztő úr! 

Hivatkozással a Kamara 2024.június 17-i sajtómegkeresésére az alábbiakról tájékoztatom:

  1. A működési engedélyekről a rendőrség tud bármilyen felvilágosítással szolgálni, mivel ez a szerv állítja ki és vezeti a nyilvántartást (Szvmt. 8.§). Véleményem szerint a működési engedély megléte vagy annak hiánya – figyelemmel arra, hogy engedélyköteles tevékenységről beszélünk – kihatással lehet a megbízások jogszerűségére, ezáltal csak akkor éri el a kívánt jogi hatást, ha az azzal rendelkező vállalkozások adatai megkeresésre kiadhatóak. Álláspontom szerint nem lehetett a jogalkotónak az a célja, hogy a működési engedély megléte úgymond „titkos” adat legyen, és ne lehessen ezzel kapcsolatban senkit sem megkeresni. Ez nem lenne egyedi jelenség, mivel pl. az Magyar Ügyvédi Kamara ügyvédkeresőt működtet, a Könyvvizsgálói kamara könyvvizsgáló keresőt. Ez minden esetben azt szolgálja, hogy az állampolgárok megfelelően tudjanak tájékozódni arról, hogy az általuk megbízni kívánt vállalkozás jogszerűen végzi a tevékenységet vagy sem.
  2. A jogszerű működés egyik alappillére a működési engedély. A Kamara ennek megléte kérdésében nem tud segíteni, mivel 2012.január 01-től megszűnt a kötelező kamarai nyilvántartás a vállalkozások vonatkozásában, így mi nem rendelkezünk naprakész, teljes körű információval. A kamara honlapján létezik egy vállalkozás kereső, de ebben csak azok a cégek szerepelnek, amelyek kérték a megjelenítést a honlapunkon. A teljes körűség és naprakészség a rendőrségnél, mint kiállító hatóságnál azonban adott, így – mint az 1. pontban írtam – őket kell megkeresni ezzel kapcsolatban.

A vállalkozások jogszerű működésével kapcsolatban a kamara bizonyos típusú segítséget tud nyújtani, de hozzáteszem, hogy konkrét jogi segítséget nem tud adni. Azonban arra egyedi érdeklődés esetén van lehetőség, hogy a kamara kapcsolatain keresztül az „átvilágítás”, a jogszerű működés kialakítása iránt érdeklődő cégeket kapcsolatba hozza olyan személyekkel, vállalkozásokkal, akik foglalkoznak ilyen típusú tevékenységgel.

Budapest, 2024. 06. 18.

                                                                                                                                   Tisztelettel:

                                                                                                                                                           Dr. Fialka György


A vagyonvédelmi tevékenység erősen közbizalmi alapú, valamilyen okból sok más engedélyköteles tevékenységgel ellentétben, a vagyonvédők esetében  nincsen nyilvánosan lekérdezhető adatbázis.  Információ forrásaink egybehangzó  véleménye, hogy „nincs rá jogszabály”

Folytattuk a kérdezősködést a NAV felé is, tőlük azok az alapvető információt kérdeztük meg, hogy hol és mit lehet megtalálni hivatalos felületükön.

A következő választ kaptuk:


Tisztelt Perjési Zsolt!

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalán nyilvánosan elérhető adatbázisokat az alábbi linken találja: https://nav.gov.hu/adatbazisok

A NAV konkrét adózóra vonatkozó információkat törvényi rendelkezés okán – adótitok, – nem adhat ki harmadik félnek.

Üdvözlettel,
NAV Sajtó


Kevesellve a válasz információ tartalmát, főleg az objektív felelősség kérdések okán, kerestünk egy vagyonvédelemben általunk ismert vállalkozást és az alábbi konkrétabb kérdéseket küldtük el:

Tisztelt NAV Sajtó!

Cikksorozatot készítünk az élőerős vagyonvédelmi szakma és azok megbízói részére a kifejezetten költségvetési csalásra létrehozott vagyonvédelmi alvállalkozó társaságok felismeréséről, a látszólagosan szerződésszerű teljesítés közbeni kockázat felismerésről. Korábbi, a gazdasági táraságokkal kapcsolatos nyilvános adózói információk hozzáférhetőségére vonatkozó kérdésünket, az arra adott válaszuk figyelembevételével, az alábbiakkal szeretném kiegészíteni:

Cikkünkben konkrét példán, az People & Protect Korlátolt Felelősségű Társaság „kényszertörlés alatt”.(  2316 Tököl, József Attila út 33.  Cégjegyzékszám:13 09 200996    

Adószám:26740029-2-13  ) társaság működését bemutatva kívánjuk illusztrálni. A társasággal kapcsolatban eddig beszerzett, olvasói információk és közhiteles nyilvános adatbázisok alapján, sajtószakmai szempontból alkalmas példának tartjuk.

Az előbbiek alapján, a következőket szeretném kérdezni:

1
A NAV honlapján található, vállalkozásokkal kapcsolatos tényközlések közhitelesnek tekinthetők?  Az oldalon található erre vonatkozó megjegyzés az adóhiányos vállalkozások esetében érvényes?

A hivatkozott közlés: „E nyilvántartás azon adat(ok) kivételével minősül közhitelesnek, amely adato(ka)t jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 125. § (3) bekezdése alapján az adóhatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki az adóhatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításig az adóhatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az adóhatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn.”

2
A tervezett cikk illusztrációjaként szánt People & Protect Korlátolt Felelősségű Társaság „kényszertörlés alatt”  megtalálható Hatóságuk honlapján közzétett, jelenleg legfrisseb,  „Afamulasztok_listaja.pdf” ( (2023.04.06-i állapot) )elnevezésű dokumentumban. Arra vonatkozóan milyen lehetőség van, hogy az adott cég első negatív információjára vonatkozó közlés időpontja megismerhető legyen?

3
A People & Protect Korlátolt Felelősségű Társaság „kényszertörlés alatt”-al mikor tette közzé a NAV az első negatív információt és az mi volt?
Ennél a kérdésnél nem adótitok minősítésű adatot kérünk, hanem a NAV által közzétett első negatív információ dátumát és a közlés helyét.

4
A People & Protect Korlátolt Felelősségű Társaság „kényszertörlés alattó”-al kapcsolatosan érkezett olvasói információk elemzése alapján vélelmezzük, hogy a társasággal kapcsolatban büntetőeljárás indulhat. Ezt meg tudják erősíteni?

5
Mik a vonatkozó jogszabályok, amelyek alapján az adott üzleti partnerrel kapcsolatos „elvárható gondosság” , mint elvárás / kötelezettség  kerül előírásra üzleti kapcsolat esetén?

A kérdés arra vonatkozik, hogy egy nyilvános adatbázisban nem elérhető, de a „kellő gondosság” kategóriájába eső jogosultság ellenőrzése esetén az adott adatkezelő hatóság konkrét jogszabályi hivatkozást vár el, mint az „adatkérés jogalapja” ( például rendőrhatóság által kiadott tevékenységi engedély adott alvállalkozó cég esetében )

6
A NAV nyilvános felületein hozzáférhető, az 1-es pontban feltett kérdésekhez tartozó információ  helye és elérésének módja a NAV eddigi gyakorlata szerint „köztudott”-nak tekinthető? Azaz: alapvetően  elvárható egy gazdasági társaság vezetőjétől az erre vonatkozó ismeret?

Ide tartozó kérdés:  A NAV ezen információk elérhetőségét, az oldal használatának módját milyen fórumokon próbálja eljuttatni az érintett személyekhez? Az információ eljuttatásában fizetett hirdetést vesz igénybe?  Ha igen, milyen összegben és hirdetési platformon?  ( 2022-2023 években )

Internetes újágunk a 2010. évi CIV. törvény (. a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól ) alapján végzi tevékenységét. Ezen belül információ kéréseink joglapja:

9. § Az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők, a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek, valamint az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetői – a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a médiatartalom-szolgáltatók számára, megfelelő határidőben történő rendelkezésére bocsátásával – a közérdekű adatok nyilvánosságáról, illetve az információszabadságról szóló jogszabályok keretei között kötelesek elősegíteni a médiatartalom-szolgáltató tájékoztatási feladatának elvégzését.


Okulva a korábbi rendőrségi levelezésből igyekeztünk hangsúlyozni a kérdések jogszabályok alapját és azt, hogy nem adótitokra vagyunk kíváncsiak, hiszen a kért adatok részben más forrásokból elérhetők ( cégbírósági iratok ) továbbá általános adminisztrációs kérdésekre vonatkoznak.

Várjuk a válaszokat és azoknak az olvasóknak a jelentkezését is, akik saját tapasztalatból hozzá tudnak szólni a témához. 

Folytatás következik.