ÜVEGKAPU PÁNIK – ÚJ SZABÁLY VESZÉLYEKKEL

A jogalkotó találóan „Üvegkapu”-nak nevezte el az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosításával a munkavégzés ellenőrzését lehetővé tevő jogszabályi rendet a törvényhez tartozó végrehajtási rendeletek formájában.

Az, hogy az Üvegkapu átlátszósága miért éppen a vagyonvédelemben okozott pánikot, az részben érthető, bár valójában ezeknek a szabályoknak igazából nem sok köze van az őrző -védők szokásos ügyeihez. Illetve, annyiban mégis, hogy sok esetben „kiszervezik” ennek a feladatnak az ellátását is hozzájuk, mondván, „úgyis ők állnak a kapuban, úgyis mindenkit felírnak”. Arról azonban, hogy vajon az őrző védő cég által biztosított munkavállalókat is regisztrálni kell-e, illetve, hogy kiket is kell valójában regisztrálni, arról már csak kevés szó esik. 

Persze oldja a feszültséget, hogy az Üvegkapu elvárásai az első körben még csak a nagyobb értékű közbeszerzéses eljárásokban érintett építkezésekre vonatkoznak, és bár gyaníthatóan itt is lesznek „kiskapuk”, ahogy a vagyonvédelmi rezsióradíj és közbeszerzési eljárás viszonylatában is vannak, de legyünk optimisták, hogy az építőiparnak egy nagy szegmense átláthatóbb lehet.

A rendszer üzemeltetése azonban számos kérdést vet fel, így például azt, hogy ki a személyi, vagy szervezeti felelőse a nyilvántartásnak, az adatkezeléseknek, delegálható-e feladatok, netán a felelősség a vagyonvédelmi cég felé? Hogyan kell ezt adott esetben „lepapírozni”, nyomon követni, ad absurdum auditálhatóvá tenni a hatóságok számára?

Ámbátor az Üvegkapu rendszere világos elvárásokat fogalmaz meg, és meglehetősen egyértelműek a szabályok – amelyek meglepő módon még érhetőek is –, valamint  a jogszabályok által elérni kívánt cél is, azonban az Üvegkapu rendszerének a műszaki és technikai bevezetése, a kapcsolódó online felületek kérdése még részben nyitott, ezért várjuk olvasóink tapasztalatait és az esetleges trükkökről való tájékoztatást is, hiszen az is érdekes lehet, hogy miként próbálják meg ezt a rendszert kijátszani.

Ami a jogszabályok előzetes értelmezéséből bizonyos, konkrét felelősségi kör kerül meghatározásra, azaz, a generál kivitelező ( a közbeszerzés nyertese ) kapja a nyakába a kellemetlen következményeket, legyen bárki is a felelős a nem törvényes foglalkoztatásért. Kérdés, hogy a minőségi ellenőr mellé kell-e komplett belső ellenőrzési osztályt szervezni, vagy bízhatunk a résztvevők becsüketességében?

A puding próbája az evés…