Hiányzó mérleg – mit tesz a NAV?

az alvállalkozói láncolatok elemzésének része az érintett cég mérleg adatainak beszerzésére. Nem egy alkalommal tapasztaljuk, hogy annak ellenére hogy a társaság még aktív, azaz vagyonőröket foglalkoztat, már az előző évről sem található mérleg információt róla. Megkérdeztük a Nemzeti Adó és Vámhivatalt, hogy ilyen esetben mi a gyakorlatuk. A választ alább olvashatják:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálja és adott esetben szankcionálja, ha egy cég nem helyezi letétbe a beszámolót. A beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése esetén a NAV feladata a szankcionálási eljárás lefolytatása^[1],[2].

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével kapcsolatos eljárása az alábbi három lépésből áll:

1. A NAV 30 napos határidő kitűzésével felhívja az adózót az elmulasztott kötelezettség teljesítésére.
2. Ha az adózó a felhívás ellenére sem teljesíti kötelezettségét, akkor újabb 30 napos határidővel immár mulasztási bírság kiszabása mellett határozattal szólítja fel a beszámoló benyújtására.
3. Ha a határozatban biztosított 30 napos határidőben sem pótolta az adózó a beszámoló letétbe helyezését, akkor a NAV törli az adószámát, és kezdeményezi a cégbíróságnál, hogy nyilvánítsa megszűntnek a céget.

A mulasztási bírság összegének kiszabásakor a NAV-nak nincs mérlegelési lehetősége, mivel az a jogszabály által meghatározott fix^[3] összeg:

• megbízható minősítésű adózó esetén: 100 000 forint,
• általános minősítésű adózó esetén: 200 000 forint,
• kockázatos minősítésű adózó esetén: 260 000 forint.

A 2019-es üzleti évesi beszámolók (melynek általános letétbe helyezési és közzétételi határidejét a koronavírus miatt 2020. szeptember 30-ára módosította a jogszabály) esetében a NAV

• 46 106 felhívó levelet küldött ki,
• 6 497 mulasztási bírság határozatot hozott.

A NAV informatikai programmal ellenőrzi a kötelezettségek teljesítését.

^[1] az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 227. §

^[2] a számvitelről szóló 1990. évi C. törvény

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálja és adott esetben szankcionálja, ha egy cég nem helyezi letétbe a beszámolót. A beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése esetén a NAV feladata a szankcionálási eljárás lefolytatása^[1],[2].

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével kapcsolatos eljárása az alábbi három lépésből áll:

1. A NAV 30 napos határidő kitűzésével felhívja az adózót az elmulasztott kötelezettség teljesítésére.
2. Ha az adózó a felhívás ellenére sem teljesíti kötelezettségét, akkor újabb 30 napos határidővel immár mulasztási bírság kiszabása mellett határozattal szólítja fel a beszámoló benyújtására.
3. Ha a határozatban biztosított 30 napos határidőben sem pótolta az adózó a beszámoló letétbe helyezését, akkor a NAV törli az adószámát, és kezdeményezi a cégbíróságnál, hogy nyilvánítsa megszűntnek a céget.

A mulasztási bírság összegének kiszabásakor a NAV-nak nincs mérlegelési lehetősége, mivel az a jogszabály által meghatározott fix^[3] összeg:

• megbízható minősítésű adózó esetén: 100 000 forint,
• általános minősítésű adózó esetén: 200 000 forint,
• kockázatos minősítésű adózó esetén: 260 000 forint.

A 2019-es üzleti évesi beszámolók (melynek általános letétbe helyezési és közzétételi határidejét a koronavírus miatt 2020. szeptember 30-ára módosította a jogszabály) esetében a NAV

• 46 106 felhívó levelet küldött ki,
• 6 497 mulasztási bírság határozatot hozott.

A NAV informatikai programmal ellenőrzi a kötelezettségek teljesítését.

^[1] az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 227. §

^[2] a számvitelről szóló 1990. évi C. törvény

^[3] az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény