Jóárasított őrzés építőipari változata

3 min read

Nagy a verseny az építőiparban, ahogy a közbeszerzéseknél jól látszik, az ár mindent visz. A költség optimalizálás, megtakarítás egyes helyeken már-már missziós tevékenysége az adott vezetőnek. Van, amin lehet takarékoskodni és van amin nem. A vagyonvédelem olyan szolgáltatás, ahol mindenféle minőségi, vagy pótmunka kockázat nélkül lehet spórolni, hiszen, ha esemény nélkül telt az őrzés, akkor egy nappal tovább “élte túl” a rendszer.

A vagyonvédelem építőipari vonatkozása külön fejezet, van aki “házon belül”, saját szolgáltatójával oldja meg ezt, van aki “régi, jól bevált” kapcsolatát használja. Cikkünk egy, az utóbbi kategóriába tartozó “vállalkozóról” szól. Adott egy építőipari cég, nevezzük “G Kft”-nek és adott egy “vállalkozó” nevettük őt “B”-nek. “B” addig martad szolgáltató ameddig jó áron szolgáltat, nyilván a “G Kft” érzi, hogy gond lehet “B” tevékenységéből, így amit lehet technikai eszközzel pótol.

“B” évtizedes múlttal szolgáltat “G Kft”-nek, sok sok alvállalkozót elhasznált már, de valahogy megszokták, így maradt,

Vagy a konkurencia, vagy egy pár sértett munkatárs foghatott össze, de egy pillanat alatt kaptunk egy részletes metszetet a jelenlegi működésről, ami pont annyira kifinomult, mint a “jóáras” szolgáltatás.

Kell pár alvállalkozó, mindegy honnan, mondjuk három cég, ebből kettő párban foglalkoztatja az őröket. Az fel sem tűnik, hogy vagy az ügyvezető-tulajdonos nem tudja mit csinál a cége, vagy az, hogy van olyan résztvevő, amely alatt egy terebélyes, nagyjából egy időben alakult cégrendszer van.

SecBlog today inforgafika

A cégeket nem nevesítjük egyelőre, mindegyiknek küldtünk sajtómegkeresést, várjuk a válaszukat. – Ahogy a fővállalkozó cégét is, ahol a feleség a főnök papíron…

A dolgozók ügyfélkapus adatai köszönő viszonyban sincsenek a kifizetésekkel, amely fele-fele utalás, vagy boríték formában érkezik a két-két foglalkoztató cégtől.

Az már csak hab a tortán, hogy “kényelmi okból” az alvállalkozók között “vándorló” területi vezető olykor-olykor a saját számlájáról utalja a munkabért.

Az olcsó alvállalkozó szolgáltatók sajátossága a nem minőségi ügyvezetés, korábban már nyilatkozott internetes újságunknak egy “cégtulajdonos” akinek “ajánlottak egy üzletet”, ebből, lett később egy hatmilliárdos ügy később, melyet “doboz” néven emlegetünk azóta is. Volt olyan esetünk is, ahol a területi vezető lusta volt elautózni a bankba, ő is a saját számlájáról utalt, ebből is lett egy pár száz milliós ügy, erről bővebben ITT.

Az olcsó szolgáltató nem okos mindig, sok sok digitális és egy nyomot hagy maga után, egy homokórán pergő homokként számlálva vissza időt addig a pontig, amikor visszavonhatatlanul bekövetkezik a baj. Az a “baj” ami a vagyonvédelemben “másikkal történik”. Kinek érdeke ez a helyzet? Senkinek, túlélés titka a hatóságok érdektelensége, vagy terheltsége. Egy nem orosz rulett?