Vagyonvédelem, alválallkozók a NAV értelmezésében – konferencia előadások

A III. Magánbiztonsági konferencia két izgalmas előadása volt a Nemzeti Adó és Vámhivatal központi irányításától érkezett Dióssy Gábor Szabolcsné szakértő, „Vagyonvédelmi alvállalkozók alkalmazásának buktatói” című és Dr. Schöninger Róbert pénzügyőr alezredes költségvetési csalásokkal kapcsolatos nyomozásokról tartott előadása.

A két előadás tematikailag kapcsolódik egymáshoz, érdekes betekintést adtak a NAV kockázatelemzési szempontjaiba.

Dióssy Gábor Szabolcsné előadása kifejezetten a foglalkoztatási összefüggésben igyekezett megvilágítani a vagyonvédelmi szolgáltatói tevékenységet, mivel a bérekkel kapcsolatos járulék terhek    ( A 15%-os SZJA + a 18%-os TB-járulék összesen a bruttó bér 33,5%-át teszik ki, Szochó, azaz szociális hozzájárulási adó: 13%-os munkáltatói járulék, amit a munkáltató fizet a dolgozó bruttó bére után – azaz összesen 46,5% a kifizetett munkabér után fizetendő járulékok összege. – forrás:  https://www.penzcentrum.hu  )

A vagyonvédelmi szolgáltatások tényleges szolgáltatási tartalma, az esetlegesen résztvevő teljesítési segédek, alvállalkozók, konzorciális partnerek NAV szempontjából történő megítélése érdekes kérdés. Nem beszélve a fővállalkozó azon felelősségéről, ami az alvállalkozó, vagy konzorciális partner kiválasztása jelent.

A NAV kockázatként kezeli a lakcímén nem elérhető „hajléktalan” ügyvezetőt, de gyanúval él a székhelyszolgáltatót használó társaságat illetően is.

A NAV ellenőrzési céljai egyértelműek:

• a törvényesség következetes érvényesítése, gazdaság fehérítés,
• költségvetési érdekek védelme, jogkövető  magatartás erősödésének elősegítése, 
• az önadózás felülvizsgálata, 
• adókikerülési technikák feltárasa, 
• versenysemlegesség fenntartása.
• Az adótörvényekben meghatározott egyes adókötelezettségek teljesitésének ellenőrzése.

A NAV kötelezettsége a 2017 évi. CL. törvény alapján,  a 

• 1. § Rendeltetésszerű joggyakorlás

Nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja a adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.

> 2. § Valódiság klauzula-tartalom szerinti minősítés

Az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti.

Egy NAV ellenőrzés során a kockázat és tevékenység elemzés eredménye könnyen lehet a „nem rendeltetésszerű szerződés” azaz, a megállapodás csak az adózás kikerülését szolgálja.

Kérdés lehet egy NAV ellenőrzéskor, hogy megfelelően ellenőrizte-e a fővállalkozó az alvállalkozó partnerét, erre az adóhatóság komplett online adatbázisokat tett elérhetővé.

Érdemes a teljes videót megnézni,  23 perc…

az előbbi előadásból épült fel Dr. Schöninger Róbert pénzügyőr alezredes előadása, amely kifejezetten a vagyonvédelmi tevékenységgel kapcsolatos költségvetési csalásokról szól.

A NAV 2023 évi ellenőrzési terve nyilvános, annak 2023. március 2-i publikálása óta, tartalmazza:

„A foglalkoztatás jogszerűségének vizsgálata a NAV ellenőrzési portfóliójában évek óta prioritásként szerepel, a visszaéléseket a hivatal idén különösen a vagyonvédelmi és építőipari szektorban, a takarítással, valamint munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásoknál ellenőrzi.„

ennek tükrében, ha az adóhatóság „megszólít” egy vállalkozást,. az sohasem a véletlen műve, hanem egy „rendszerszintű” tevékenység eredménye és konkrét okkal, céllal történik.

A NAV igyekszik minél globálisabb integrált adatbázist működtetni,  amelyben egyre inkább a mesterséges intelligencia is szerepet kap. Ennek az adatbázisnak egyik funkciója a foglalkoztatott adózók tájékoztatása, akár riasztása, ha a foglalkoztatásuk körül anomáliát lát az adóhatóság, de  célja az adóbevételek beszedésének támogatása is, hiszen végső soron ez a Nemzeti Adó és Vámhivatal rendeltetése. Ha egy adózó az adatok alapján „szürke zónába” lép, a hatóság fel fog lépni. A cél, egy azonnali reagálásra képes NAV.

Az előadás megtekinthető itt:

A két előadásból egyértelműen látszik, hogy a NAV a folyamatos „tanulás” és belső fejlesztés mellett a Központi irányítással egy hatásköri bürokrácia mentes koordinációs szervet hozott létre a hatékonyág növelésére. Az adóhatóság a hatékonyság mellett törekszik a „szolgáltató NAV” képének kialakítására is.