Könnyű pénz – legyél filmkalóz(?)
9 min read
Cikkünk kifejezetten a magánnyomozói szakma és a kármegelőzéssel foglalkozó szolgáltatók részére kíván információs támogatást nyújtani. A cikkben közölt jogsértő tevékenység felderítése és bizonyítása létező technológiával és megoldásokkal megvalósítható, így a cselekmény elkövetése esetén a lebukás majdnem biztos…
A könnyű pénzkereset vonzó, ki ne akarna viszonylag csekély energia és pénzbefektetéssel sokat keresni. A „szokásostól” eltérően most egy másik, hosszú éve működő megoldást mutatunk be, a filmkalózkodást, a korábbiaktól kicsit részletesebben.
A képlet egyszerű: gyűjts össze minél több érdekes filmet, lehetőleg legyen benne futó sikerfilm, vagy csak streaming szolgáltatónál elérhető sorozat. Nyiss egy weboldalt, egy olyan regisztrátornál, ahol pár dollárért vásárolható olyan szolgáltatás, ami elrejti a regisztráló magánszemély adatait. Ez akkor hasznos, ha a magyar domain esetében ITT, külföldi esetében pedig ITT próbál valaki nyomozni az oldal tulajdonosa után.
Ha ez kész, akkor következik a tárhely. Kiváló amerikai tárhelyszolgáltatók vannak, fillérekért adnak egy weblapnyi helyet, szintén a garantált anonimitással. Ilyen a Cloudfare például, de egy közelmúltban az Amerikai Egyesült Államokban indult jogvédelmi eljárásról szóló cikkében a HVG részletesen ad további információt ezekről.
Végül, kell egy olyan stream forrás, lehetőleg több is akár, ahova a filmeket fel lehet tölteni. Ebben sincs hiány, rengeteg ilyen külföldi és hazai szolgáltató kínál ingyenes szolgáltatást, mindössze, a hirdetést kell elviselni a film lejátszásakor.
Kész is az üzlet alapja.
Ahhoz, hogy ebből pénz is legyen, két további dologra van szükség: hirdetőkre, akik a kattintások után fizetnek és nézőkre akik kattintanak. A hirdetők hagyományosan Google ads hirdetésből is jöhetnek, de a „profibbak” használnak további „ügynökséget” és hirdető felületeket is. Teljes lista ITT.
Nézők esetében ott a legnagyobb közösségi média felület a Facebook. Hetente jelennek meg olyan, jellemzően zárt csoportok, ahol ingyen lehet filmezni. Erről is van egy listánk, ITT látható.
A Facebook érdekes mintavételi lehetőség a filmkalózkodás evolúciós szintjeit illetően. Van akik csak a saját fontosságuk érdekében, hobby szinten építenek közösséget, vannak olyanok is, akik adományt gyűjtenek „áldásos” filmgyűjtő tevékenységük érdekében. Erre a legjobb példa ITT.
A kevésbé profik számára ez a legjobban működő terelési lehetőség.
Az igazi „nagykutyák” egyfajta klubként üzemeltetik oldalukat, csak jelszóval lehet belépni, szigorú szabályok vannak, még a hozzáférések szerzése is privilégium. Tipikus példa az Ncore. Persze ők is tudják, hogy „rosszat csinálnak” adják is. tippeket, hogy lehet elkerülni a lebukást.
Az oldalak, amik igazolhatóan magyar üzemeltetésben állnak, egy listában ITT találhatóak meg.
Ha a nézettségüket elemezzük, erre kiváló fizetős alkalmazások állnak rendelkezésre, láthatjuk, hogy akár több tízmilliós kattintást is elérnek, nagyjából 20 fillérrel számolva havi sokmilliós bevétel is összejöhet.
Érdemes beszélni a kockázatokról. Ez majdnem nulla… Bár, az alap tényállás szerint ( 384. § és 385. § ) a szerzői jogokkal történő visszaélés büntetendő, a gyakorlatban ott szokott elvérezni a dolog, hogy a sértettnek ki kell tudnia mutatni a vagyoni hátrányát, Pl. a filmkalózkodásból. Ez egy kihívás, mivel a bevétel kiesés hiteles igazolása kicsit olyan, mint a bűnügyi statisztikák a hatóság számára láthatatlanul maradt bűncselekmények esetében. A hivatkozott paragrafus megtalálható ITT.
Magyarországon a jogvédelem és jogképviselet az Artisjus kezében van, de a „profiltisztaság” érdekében egy másik szervezet a Filmjus a mozgóképes műfaj „gazdája” Idekeveredik a ProArt Egyesület is, amelyik részben érdekelt a filmkalózkodással szembeni eljárásokban, nem túl látványos eredményeket elérve.
Hatósági szempontból, ha szerzői joggal kapcsolatos bűncselekményekben kell nyomozni a Nemzeti Adó és Vámhivatal a „kizárólagos illetékes” A cikk előkészítésekor a NAV sajtó felé küldött részletes és tényeket is tartalmazó megkeresésre kapott válaszból kiderül, hogy a „fő szabály” az, hogy bejelentés alapján járnak el szerzői jogi kérdésekben.
A NAV Sajtó válasza:
Tisztelt Perjési Zsolt!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) minden ellenőrzéskor – a jogszabályoknak megfelelően – teljeskörű tényfeltárást végez. Ha a magánszemélyek ellenőrzésekor bevételt eltitkoló tevékenységet észlel, úgy a vizsgálat kiterjed az esetlegesen be nem vallott jövedelmek felderítésére is.
A szerzői jogsértések esetén mind a büntetőeljárás, mind a szabálysértési eljárás lefolytatása a NAV kizárólagos hatáskörébe tartozik. A NAV folyamatosan ellenőrzi a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos termékek forgalmát, a büntetőeljárásban főszabályként feljelentés alapján jár el. A folyamatban lévő büntetőeljárások számával kapcsolatban, nincs nyilvánosságra hozható információ.
Üdvözlettel,
NAV Sajtó
Szerkesztői megjegyzés: társ cégünk által, szerzői joggal kapcsolatban indított büntető eljárásokban ( 64010/284/2022. bü. 60100/196- 2/2022.bü. 60300/737- 3/2023.bü. ) érdemi nyomozati cselekményről, egy adatkérést leszámítva nem tudunk… Nem feszegetve a NAV szerzői jogi kérdésekkel kapcsolatos prioritásait, ( pl. autóipari szoftverek ) kijelenthetjük, hogy más hatóságok sem tudnak mit kezdeni ezzel a kérdéssel. A A másik megkérdezett szervezet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amely a „lekérhető tartalomszolgáltatások” nyilvántartását végzi, hivatalos lista ITT.
A Médiahatóságot is kérdeztük az ügyben:
A kapott válasz pedig itt:
Kedves Zsolt!
Köszönjük a megkeresést. Küldöm az NMHH válaszait:
1
A legális, lineáris videó tartalom szolgáltatóknak előírt hatósági kötelezettség fenti módon történő megszegése esetén az NMHH indított-e már eljárást, illetve tervez-e indítani, illetve ennek milyen technikai, vagy hatósági következményei lehetnek?
2
Az illegális tartalom megosztás, mint szerzői jogokkal történő visszaélés, illetve ennek bevétel szerzésre történő használata esetén Hatóságuk indít-e hivatalból eljárást?
1-2. válasz
Az Mttv. 1. § (1) bekezdése, valamint az Eker. tv. 1. § (1a) bekezdése alapján az NMHH csak a Magyarországon letelepedett, magyar joghatóság alá tartozó médiatartalom-szolgáltatókkal és videómegosztóplatform-szolgáltatókkal szemben járhat el.
Az NMHH hatásköre kizárólag az Mttv. 182-184. §-aiban meghatározott ügytípusok (törvényi előírások) felügyeletére terjed ki.
A kérdésben hivatkozott szerzői jogok érvényesítése kizárólag bírósági úton lehetséges az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bíróság előtt a vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályok alapján, a hatóság hatáskör hiánya miatt ilyen ügyekben nem járhat el.
3
Több Eu országban a távközlési szolgáltatók ( internet szolgáltatók ) fájlmegosztó szolgáltatás igénybevétele esetén ( torrentezés ) automatikus szankciókat léptetnek életbe – korlátozás – és indítanak hatósági eljárást, amely bírsághoz vezet. ( lásd mellékelt képernyőmentén Ncroe ). Hatóságuk tervez-e ilyen jellegű szabályozást bevezetni?
Magyarországon ilyen szabályozás jelenleg nincs. Az NMHH csak a törvényben meghatározott körben van feljogosítva rendelet alkotására. A kérdésben szereplő témakör ezek között nem szerepel, ezért az NMHH nem alkothatna ilyen tartalmú szabályozást.
4
A nyilvánvalóan jogsértést, illetve bűncselekményt megvalósító weboldalakkal kapcsolatos hatósági tiltás ( oldal blokkolása ), egyes fogadási oldalakhoz hasonlóan, milyen módon kezdeményezhető, illetve ilyen filmkalóz oldalak esetében volt-e már erre precedens?
Internetes oldal „blokkolását” a bíróságok, továbbá az erre feljogosított hatóságok (tiltott szerencsejáték esetén például a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (https://sztfh.hu/nyilvantartasok/blokkolt-honlapok/) rendelhetik el. A Btk. a jogintézményt „az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele” néven szabályozza (Btk. 63. § (1) g)).
Az Ön által említett precedensekkel kapcsolatban a bírósági szervezeteket javasoljuk megkeresni.
forrás: NMHH, Kommunikációs Igazgatóság
Úgy tűnik, hogy a nem regisztrált hasonló szolgáltatások esetében nincs semmilyen szankció, tehát önkéntes jogkövetésről van szó csupán.
A korrektség megkívánja, hogy a potenciális sértettek szempontjából is vizsgáljuk a kérdést, ahol ugyanaz a látszólagos tehetetlenség mutatkozik. Egy alkotó, akinek bevétel kiesést okoz az, hogy lopják az alkotását, nem szívesen tesz feljelentést, nem érzi „befektetés arányosnak”, hogy „bíróságra kell járnia”. Egy bevétel orientált streaming szolgáltató – sok televíziós csatorna üzemeltet ilyet – érzi ugyan, hogy a fizetős nézők „elterelődnek” az ingyenes felé, azonban saját tudás és erőforrásból nem tudja hatékonyan kezelni a problémát, a potenciális megoldásokkal szemben értetlenek és bizalmatlanok. Itt is sokan veszítenek, a csatorna bevételt, az a filmes pedig, akinek az alkotása – legyen bármilyen jó – nem kap elég fizetős nézőt, elveszítheti a további megrendeléseket P. egy sorozat esetében.
A borús kép ellenére két tagadhatatlan előnye mégis akad a helyzetnek:
A cikk előkészítése és a társ cégünk „nézettséget csökkentő illegális tevékenységet elemző” tevékenyége során gyakorlatilag pár hónapon belül megoldhatónak találta a problémát, persze megfelelő hatósági részvétel és az érdekeltek kommunikációja segítségével.
A másik tagadhatatlan előny: a hazai filmes alkotások nézettségi és tetszési rangsora „magyar IMDB” a leghitelesebb formában állítható fel, hiszen csak a jó filmeket lopják és nézik…
