Munkaerő kölcsönzők a vagyonvédelemben – Mi a teendő?

A vagyonvédelmi iparág egy elválaszthatatlan „csatolmányai” a munkaerő kölcsönző cégek. Eredetileg a munkaerő kölcsönzést, mint szolgáltatást azok számára találták ki, akik nagy számban foglalkoztatnak, főleg betanított munkaerőt és szeretnék kikerülni az ezzel járó adminisztratív terheket. Például a HR osztály bővítést, a toborzásal kapcsolatos nyűgöket, bajokat, a bérszámfejtést, stb. A munkaerő kölcsönző értelme ebben rejlik, ha viszont a fajlagos költségét nézzük egy ilyen szolgáltatásnak, akkor meg kell, hogy állapítsuk, az nem teszi olcsóbbá a foglalkoztatást, hanem drágítja azt. A munkaerő kölcsönzó hasznát is bele kell kalkulálni az árba.

A vagyonvédelmet szabályozó törvény egy alvállalkozót enged maximum egy adott szolgáltatásban, így a szakma kreatívjai a munkaerő kölcsönzőket tették be az alvállalkozó előtti láncolatba. Sok vagyonőr dolgozik így, hiszen ez a konstrukció az alvállalkozót is védi. Az alvállalkozó ugye nyilvános, hiszen arról a megbízónak is kell tudnia. Sok vagyonőrt foglalkoztatnak munkaerő kölcsönzőn keresztül. Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy milyen módon lehet annak utánanézni, hogy aki kölcsönadja a dolgozót, az legálisan működő munkaerő kölcsönző-e. A kapott választ változtatás nélkül közöljük:

„A 2017. október 31-én a Nemzetgazdasági Minisztérium részére megküldött adatigénylésével összefüggésben kérdései sorrendjében az alábbiakról tájékoztatjuk.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat negyedévente közzéteszi a legálisan működő munkaerő-kölcsönzők listáját a honlapján. Az aktuális lista (http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=stat_osszefogl_munkaero-kolcson_tevekeny) a 2017. év III. negyedéve tekintetében telephelyenként tartalmazza a munkaerő-kölcsönzők elérhetőségét és legfontosabb adatait.
A munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás részletszabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) tartalmazza. Az Mt. 214. § (1) bekezdés a) pontja alapján munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés). Kölcsönzési tevékenységet kizárólag az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartásba vett kölcsönbeadó végezhet, illetve kölcsönzött munkavállaló kizárólag a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló lehet.
A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szabályokat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.„

A munkaerő kölcsönzők listája tehát folyamatosan frissül, ezen keresztül lehet ellenőrizni a rendszerbe kerülő munkaerő kölcsönző vállalkozás legális voltát. Az egy másik kérdés, hogy valóban van-e szándék a vagyonőrök részéről arra, hogy ez a magasabb és főleg a banki tartozások miatt „borítékos” jövedelmet jelentő foglalkoztatási megoldás megszűnjön. A jövő eldönti a kérdést.