SecBlog today internetes újság

Vagyonvédelmi információs és hírportál

Gyanús jelek

5 min read

forrás: internet

forrás: interne

Valahogy nem akar ez a téma elhalni, a múlt heti nagy vagyonvédelmi céges bukás után egyre jönnek és jönnek a kommentek, tapasztalatok. Sok esetben az látszik, hogy a vagyonőrt meglepetésként éri, hogy egyszer csak kap a NAV tól, vagy akármelyik nyomozó hatóságtól egy megkeresést, hogy ugyan mesélje már el, hogy hol dolgozott az elmúlt pár évben, kik voltak a tényleges munkáltatók, stb. stb. és az még a szerencsés eset, ha ismerős bármelyik cégnév, vagy személy, aki után a hatóság érdeklődik.

Vajon tényleg nem látható, ha valami nem stimmel?

Eddigi tapasztalataink alapján konkrét jelei vannak annak, ha valami nem kerek egy cégnél, ezeket az alábbiakban számbavesszük:

1

Van “hivatalos” és “borítékos” fizetés. Ez annak a jele, hogy a kifizető cég nem minden kifizetését szeretné, ha a hatóságok látnák, ezért ez a diszkrét fizetés. Ennek a megldásnak van egy további jellemzője, hogy gyakran, ha a kifizető cég “technikai”, “profiltisztítási” és egyéb okból cserélődik, a “borítékos ember” viszont ugyanaz marad. Ez a megoldás azért követhető nehezen, mert a vagyonőrök egy része kifejezetten érdekelt abban, hogy az ő bevételeit se lássa a hatóság, vagy a bank, a mindenféle kényelmetlen levonások miatt.

2

Rendszeresen cserélődő cégek. Ezek főleg az alvállalkozók és a munkaerő kölcsönzők.   Általában három, maximum hat hónap az az idő, ameddig a hatóságok ráébrednek arra egy cégnél , hogy valami nem stimmel. Ez az oka annak, hogy a csere frekvenciája így állt be. Ha gyanakszunk, akkor érdemes utánanézni az éppen foglalkoztató cégnek.

Maga a cég a https://www.e-cegjegyzek.hu/?cegkereses oldalon ellenőrizhető. Itt érdemes megnézni, hogy mikor lett a cég bejegyezve, ha egy évnél fiatalabb, akkor már lehet gyanakodni. ( ismerve a vagyonvédelem referencia éhségét, nem feltételezhető, hogy egy friss cég azonnal megbízásokhoz jut ) Ha van küldöldi tuladonos, akkor is lehet gyanakodni, főleg, ha az ukrán, vagy egyéb, nem EU-s, de közeli ország polgára. Sokszor előfordul mint “hiba” hogy az alvállalkozó cég telephelye, vagy külföldi tulajdonos esetén a kézbesítési megbízott címe ugyanazon a címen, vagy városban található, mint a korábbi, de már leselejtezett cégeké. Ja és nem utolsó sorban, a nagyon fiatal cégvezető, vagy a helyrajzi számos ( gyengébbek kedvéért tanyán, vagy üdülő övezetben található ) székhely sem ad okot a bizalomra

A legálisan működő, azaz a minisztériumnál is bejegyzett munkaerő kölcsönzők legfrissebb listája itt érhető el:

afsz_magan_merokolcs_listaja_2017

3

Mindig ugyanaz az ember…   Ha egy alvállalkozó, vagy munkaerő kölcsönző esetében akkor is ugyanaz az ember intézi a dolgozók ügyes bajos dolgait, például a borítékos kifizetést, szolgálatvezénylést, szabadságokat, ha a cégek közben cserélődnek, az intő jel. Persze nem kizárt, hogy ez az ember a fővállalkozó munkatársa, viszont ebben az esetben annak gyanúja merülhet fel, hogy vajon nem arról van-e szó, hogy nem akar a fővállalkozó hibalehetőséget adni az aktuális alvállalkozónak, így inkább a saját kezében tartja a dolgokat.

4

Más cég utalja a fizetést. Előfordul, hogy a szerződésben szereplő cég helyett más utalja a a fizetés legális részét. Ez nagyon gyanús jel. A megoldás oka lehet, hogy a cég számláin inkasszó van, azaz akármilyen pénz is érkezne annak számlájára az inkasszáló ( általában a NAV ) azonnal viszi. Ez lehet ellenőrizni az a https://www.e-cegjegyzek.hu/?cegkereses   oldalon, sokszor a NAV bejegyzi a végrehajtást a cégkivonatba.

Volt arra is példa, hogy egy ügyvéd utalta a cég partnereként a fizetést, de ekkor már a cég illetésekesi őrizetben voltak…

5

Egyszer csak nem érhető el senki a al ( fő) vállalkozó cégtől, vagy munkaerő kölcsönzőtől. Ha valamelyik hatóság házkutat, őrizetbe vesz, stb, akkor az első dolga, hogy a kommunikációs eszközöket kikapcsoltatja, vagy begyűjti. Ilyenkor törtéik a most tárgyalt eset.

Joggal merül fel a kérdés, hogy ha a fenti gyanús jeleket tapasztalja valaki mit tehet… Jó kérdés… Sokan féltik a munkahelyüket, nem akarnak “ugrálni”. Még többen állnak rá a “remény hal meg utoljára” üzemmódra, hátha mégis megoldódik. Senki sem akar “besúgó” lenni, így nem mennek a hatóságokhoz, ügyvédekhez, vagy végső soron a szakszervezethez segítségért.   ( Itt fontos megjegyezni, hogy a szakszervezet nem egy általános szolgáltató intézmény, csak a tagdíjat fizető tagok érdekeit próbálja védeni, képviselni a lehetőségei szerint )

Lehet a nyilvánossághoz is fordulni, a tapasztalat az, hogy a simlis cégek legnagyobb ellensége – talán még a hatóságoknál is nagyobb – a nyilvánosság. Hiszen a csalás egy diszkrét tevékenység és sokszor tapasztaljuk, hogy van olyan pillanat minden magabiztos vagyonvédelmi cégvezető életében, amikor mindent megadna azért, hogy nem ő, ne ott és ne akkor legyen. Ez általában, amikor ez a felismerés megszületik már késő…

Kövessen minket a TWITTEREN és YouTube csatornánkon  is, hogy ne maradjon le híreinről, élő adásainkról:

 

Szerző: Perjési Zsolt

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

ÉRDEMES ELOLVASNI