MIBŐL LESZ FIZETÉS, HA BUKIK AZ ALVÁLLALKOZÓ?

Mi történik abban az esetben, ha egy vagyonvédelmi cég megbukik adócsalással, a NAV pedig zárolja a bankszámlán lévő összeget?    Ennek próbáltunk utánajárni, minden résztvevő szempontjából vizsgálva a kérdést.

Kezdjük a vagyonvédelmi szolgáltatóval:  Itt az elsődleges cél, a kármentés.  Mivel  valamilyen misztikus okból az ilyen adócsaló rendszerekben sem a fővállalkozó, sem a „bukó cégek” szervezői szolgáltatói nem „sérülnek” ,amikor lecsap a NAV, a rendszerek hamar újra épülnek.  ( a legutóbb kb.  48 óra sem kellett ehhez… )  A szolgáltatói oldalnál a legfontosabb az őrök helyben tartása, hiszen ŐK termelik a hasznot…  Ahogy a rendszert látjuk, valahogy a nagy összegű ( a legutóbbi esetben kb. félmilliárd forintról beszélnek… )  vagyonbiztosítási zárolás ellenére marad pénz, hogy az őrök lelki békéje helyreálljon. A kifizetések érdekes módon történnek: Van amikor az új alvállalkozó „nagylelkűen” egy, vagy három részletben „átvállalja” a kifizetéseket, úgy, hogy látszólag semmi köze nincs a bukott céghez.  Van olyan is, amikor az elmaradt bért egy magánszemély utalja át.  ( erre vonatkozott a sokak értetlenségét kiváltó egyik FACEBOOK-os kérdésünk ). De honnan a fedezet minderre?  Olvasóinktól erre is jött válasz.  Többek egybehangzó állítása szerint a legutóbbi bukáskor a szabadon lévő „ügyintézők” lóhalálában hívták a megbízókat, hogy ne utaljanak, mert baj van, várjanak egy kicsit, majd szólnak, hogy mi legyen. Majd, amikor meglett az új cég, valahogy oda lett a pénz irányítva.  ( jogos a kérdés, hogy a NAV ehhez mit szól,  már amennyiben ha észreveszi egyáltalán )  Lehet, hogy az ilyen esetek miatt jöttek létre, az általunk szintén sokat emlegetett „tandem cégek”  ( jelentése ebben az esetben:  egyik foglakoztat  a másik utalja a bért… )

Nézzük a megbízói oldalt. A megbízók nyilván „jóárasított” szolgáltatást akarnak, hiszen nagyobb cégeknél a beszerző éves bónusza nagyban függ attól, hogy mennyit tud megtakarítani ügyes alkudozással.  Az egy másik kérdés, hogy a szerződés megkötésével az ő szerepe lezárul, kínlódjon az olcsó céggel a biztonsági megbízott… Ha egy cég „kidőlése” miatt azonnal kell szolgáltatót keresni, akkor már nem a szokásos beszerzői elven történik a beszerzés, hanem a piac diktálja az árakat, a tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen beszerzésnek mindig nagy ára van.  Így a cégek, az ő szempontjukból érthetően belemennek a „kármentésbe”.  ( régen boncolgatjuk annak a lehetőségét, hogy az ilyen megbízói magatartás hogyan értelmezhető, vagy szankcionálható büntető jogilag.  Lassan de biztosan haladunk a válaszok irányába ) 

Végül lássuk a NAV oldaláról. Ez a kérdés a legnehezebb, egy tisztességes adózó számára sem kiszámítható a NAV működése.  Így ebben a kérdésben azt választottuk,  hogy megkérdeztük a NAV sajtósait, hogy  van-e olyan legális megoldás ilyen esetre, hogy a vagyonőr a fizetését megkaphassa úgy, hogy nem kell rettegnie attól, hogy bűntárssá válik…  A kérdés elment, a választ  várjuk, ha megérkezik, közreadjuk.

Sok további eleme és tanulsága van a kérdésnek. Amikor ennek a cikknek az előkészítése folyt, annyi információ érkezett, hogy cikksorozat lesz belőle.  Ami egyértelműen látszik:  A vagyonőr, mint a rendszer alapköve keres a legkevesebbet és kockáztatja a legtöbbet a dolgon.  Hamarosan folytatjuk…