Cégtemetkezési vállalkozás

Vélemény cikk

Van úgy, hogy a piaci generálja a kínálatot, ezt a termelő vállalatok világában „húzó áram”-nak hívjuk. Amióta a vagyonvédelemben (is) az adók és járulékok „megtakarítása” része az üzleti, vagy inkább a nyereség tervnek, szükségessé vált a „megtakarítások” forrását „eltakarítani”.

Akik még nincsenek tisztában minden részlettel: A alvállalkozó végzi a „piszkos munkát” azaz csak részben, vagy semennyire sem fizeti az adókat, járulékokat, így viszonylag rövid idő alatt nagy nyereséget tud felhalmozni. A fővállalkozó „rendes” szolgáltatási díjat számláz, de általában 150-400 Ft / óra közötti „visszafizetést” kér. Az alvállalkozónak így is megéri, tudunk olyan alvállalkozásról amely lőteret, éttermet, ingatlan befektetési céget fialt.

Az alvállalkozó cégek is lehetnek több félék, függően az üzemeltető intelligenciájától. Vannak olyan „megrendelők” ahpé szabály, hogy legalább a fele „forgalom” legális legyen, ez a társaság éves mérlegében onnan látható, hogy a bevételhez képest kifizetett „anyagjellegű” ráfordítás kb. 50%. Ahol nincs ilyen megkötés általában 80% feletti. Az 50 és a 80 százalékos érték egyben azt is jelenti, hogy nagyjából ezeket az arányokkal születik az adó és járulékcsalásból származó profit. ( csak a számok kedvéért: Áfa 27%. munkáltatói járulék teher: ( 15,5% + 1,5% = 17% ) munkavállalót terhelő járulékok: ( 15% + 10% + 8,5% = 33,5% ) legyen ennek a harmada, amit a látszik kedvéért befizet az alvállalkozó, hiszen van már sok vagyonőrnek ügyfélkapuja, a NAV-nak meg egy „kockázatelemző” rendszere, akkor is a vállalási ( alvállalkozói ) díjban legalább 30-40 százalék extra profit keletkezik.

Egy évnél tovább csak azok az alvállalkozó cégek húzzák, ahol van extra segítség „belülről” de ez eg másik cikk tárgya lehet egyszer. Az általunk ismert hálózat szervezőknél négy-tizenkét hónap. ( fontos megjegyezni, hogy divat a „kifizető cég alkalmazása ) így párban halnak az alvállalkozók.

És eljutottunk a „szemétlerakóhoz”. A harmincan éves Amerikájában, főleg a nagyvárosokban a maffia üzlete volt, akár a lottó, hiszen folyamatos a kereslet a minél jobb és hatékonyabb „hulladék kezelésre” Így születtek a cégtemetők. A téma nem ismeretlen a sajtó sokat írt már ezekről, kapcsolódó cikkek olvashatók: ITT és ITT

Mi is foglalkoztunk ilyen hálózatokkal. A többes szám azért indokolt, mert több szolgáltató is van a piacon, ha elég hasonlót látunk, már látjuk a működési arculatot. A cégtemetkezésnek is van arculata, amely egyfajta lenyomata az „üzemeltetőnek”

• Külföldi, elértetetlen új tulajdonos. ( az új tulajdonos ország szerinti lakhelye, de sok esetben a város, vagy régió is utal az „ügyintézőre”
• „Együttműködő székhelyszolgáltató, aki formanyomtatványon tájékoztatja a cégbíróságot, hogy az adott cég nem fizeti a díjakat így felmondja a székhelyet. Mi egyenlő a törlési eljárással
• Felszámoló, aki szabott díjért felszámoló

A rendszer működési garanciája: túlterhelt hatósági rendszerek, egymással nem kommunikáló hatóságok, ( még adott hatóságon belüli ágak sem nagyon ) és végül az ügyesebbnek van „belső embere” aki az éppen legjobb megoldást – nyilván nem ingyen – szállítja.

Mondhatnánk, hogy. „így könnyű”… Viszont benne van a kalapban az is, hogy a kiszámíthatóság, az automatizmus egyfajta ujjnyom, ami nagy piros nyíllal mutat a gazdájára. A vagyonvédelmi piac igazi pénzforrása a megbízó, amelyik egyre inkább törekszik arra, ne kerüljön rossz hírbe egy felületesen megválasztott vagyonvédelmi cég miatt.