Adatvédelmi ügyek vs. hatóságok

2 min read

A téma alapja egy cikk, amely, egy adatvédelemmel foglalkozó specialista személyes tapasztalatai mondja el. A szakember egy szeméttelepen talált számítógép adathordozóját keltette életre ingyenes, bárki számára hozzáférhető programokkal. Az eredmény: egy orvosi praxis több éves dokumentációja, betegek nevével röntgen képekkel stb… A cikk azzal záródott, hogy az adathordozót vissza nem fordítható módon megsemmisítették.

forrás: https://kiber.blog.hu/

Eredeti cikk itt olvasható.

A GDPR működése óta az adatvédelem egy kritikus probléma és veszélyforrás a vállalkozásoknak, talán csak a koronavírus fenyegetőbb… A cikket látva úgy gondoltuk, hogy a két legilletékesebb hatóságot a NAIH-t és a rendőrségt megkérdezzük, hogy az üggyel kapcsolatban indult-e bármilyen eljárás. Az Adatvédelmi Hatóságtól vártunk többet, hiszen személyes tapasztalatból ismert, hogy akár egy “közérdekű” bejelentésre beindul a gépezetük, de meglepő módon az alábbi választ kaptuk összefoglalva:

Újságcikk alapján a hatóság nem indít eljárást, ahhoz, hogy eljárást indítsanak szükséges egy bejelentő aki részletesen bemutatja az adatvédelemmel kapcsolatos jogsértést, a hivatkozott ügyben pedig már nincs mit vizsgálni hiszen az adat hordozót megsemmisítették.

A rendőrség válaszában közölte, hogy náluk sincsen semmilyen eljárás a hivatkozott üggyel kapcsolatosan.

Az eddigi tapasztalataink alapján látunk ellentmondást az adatvédelemmel kapcsolatos kérdések hatósági kezelésében, bár tény, hogy egyes esetben a dokumentumok hanyag kezelése, lustaságból elmulasztott bedarálása akár évekre visszamenőleg segíthet felderíteni adócsaló láncolati vállalkozásokat, de ez egy másik cikk témája…. Hamarosan …