SecBlog today internetes újság

Vagyonvédelmi információs és hírportál

Helytálló háttér – tartalékok a háttérben

3 min read

Gyakran találkozunk azzal, hogy egy vagyonvédelmi cég bukása után, hogy nem menjenek szélnek a vagyonőrök, valahogy kifizetésre kerül az éppen bajba került társaság ( alvállalkozó ) vagyonőre. Nem kis pénzekről beszélünk, hiszen valahogy a NAV mindig olyankor csap le, amikor van pénz a számlán, érkezik az utalás. Az sem ritka, hogy a „borítékos pénzre” is áldozatul esik. Annak ellenére, hogy nem ritka a százmilliós vagyonbiztosítás, mégis kerül valahonnan fedezet.

2017 novemberében az „A” Security látványos bukása, a vezetők őrizetbe vétele napján, estefelé érkezett az üzenet SMS-ben az őrökhöz, hogy egy adott ügyvédi irodán keresztül kerül kifizetésre az esedékes bér. 2019-ben egy nyári napon kezdődő cunami elsodorta az egyik nagy áruházlánc majdnem összes beszállítóját és alvállalkozóját. (az alvállalkozók eltűntek, később a fővállalkozókkal sem folytatta a munkát az áruházlánc ). Itt „B” cég, „T” cég „S” cég alvállalkozói voltak a főszereplők, ha úgy tetszik „áldozatok” Ebben az esetben az „új alvállalkozó” napokon belül tájékoztatta az őröket, hogy milyen formában lesznek az elmaradt bérek kifizetve – akár részletekben is – hogy nem szaladjon szét a gárda.

forrás: internet

Sok hasonló eset van a közelmúltból is, sorolhatnánk. A kérdés, hogyan lehetséges ez? Az új szolgáltatók, akik előlépnek hogy rendelkeznek több tíz, vagy százmilliós kerettel arra, hogy kifizessék a hatóság által lefoglalt fizetéseket? A kérdést még sokféleképpen fel lehet tenni, de a válasz egy irányt mutat: van akkora tőkefelhalmozás a rendszerben, hogy az „átmenetek” finanszírozatók legyenek. Valahol mindig van pénz és „tartalék” cég, esetleg beugró szereplő ilyen esetre. ( nyilván nem arról a verzióról van szó, amikor egyik piaci résztvevő jó hatósági kapcsolatok segítségével kitúrja a másikat. ) Mi ebben a gond és miért foglalkozunk ezzel? A kérdés jó, de a válasz messzire mutató lehet: Azok a rendszerek, amelyek így működnek, valószínűleg terezetten képesek helytállni, ha pedig a hatósági eljárásokban nem látható a felhasznált fedezet akkor a terv jó, hiszen a tőkefelhalmozás nem látszik „kívülről”.

Egy beszállítói kockázatelemzéskor azonban ezek a szervezési opciók kockázatot kell, hogy jelentsenek, egyfajta profilt jeleznek. Ha az elmúlt négy – öt év eseményeit nézzük, nagyjából hat olyan fővállalkozó, vagy „cégcsoport” létezik, amelyik már vett részt efféle „helytállásban”. Mennyire teszik ki ezzel magukat a „napfényre”? Ez is egy blokk lesz a 2021 április 22.-i online konferenciánkon. Érdemes előre hozzáférést vásárolni, mivel több téma háttér riportjai vágatlan formában folyamatosan feltöltésre kerülnek a konferencia oldalra, így előzetesen megtekinthetők.