ÚT A BUKÁSHOZ 4 – Az ügyvédek szerepe

Sorozatunk egy konkrét vagyonvédelmi fővállalkozóról szól, de a téma kutatásakor sok olyan szálat találtunk, amivel érdemes foglalkozni. Az egyik ilyen, az ügyvéd…

Esetünkben a látható ( bizonyítható )  képlet a következő:

forrás: INTERNET

Vannak a „bukó cégek” amelyek rendre szlovák ügyvezető tulajdonosokkal végzik „pályafutásukat”,  bár akad olyan is, amely eleve ebből a tulajdonosi körből lett alapítva. ( az most egy mellékes szál,  hogy a tulajdonosok azonos városból, címről, sok esetben a szomszédos lépcsőházból valók )

A cégpapírok elemzése során szembetűnik, hogy két ügyvéd neve minden cég esetében feltűnik. Vagy alapítóként működnek közre, vagy éppen tanúként egy dokumentumon. Ha csak a tiszta profilt nézzük, milyen valószínűsége van annak, hogy egy azonos „felhasználási célú” cégcsoport, vagy láncolat, látszólag egymástól független személyekkel azonos ügyvéddel végezteti a cégek bejegyzéseit?  Persze, ez lehet a véletlen műve is, leszámítva, hogy az ügyvezetők az érintett szlovák város egy lepukkantabb részén laknak, de hát ez szubjektív kérdés ugye.

Esélyes, hogy a cégeket szervező, általunk már ismert „háttérember” intézi ezt a dolgot, de ebben az esetben valahol szöget kellene ütnie az ügyvédek fejében a gyanúnak, hogy vajon nem üzletszerű cégalapításról van szó?  

A sok gyanús körülmény persze csak nekünk az, lehet, hogy a piaci viszonyok között élő és dolgozó ügyvédek a bevétel érdekében vannak olyan naivak, hogy sohasem gondolnának ilyesmire.

Megkérdeztük az ügyvédikamarát, hogy mi az ilyen jellegű esetekről a véleményük, válaszukat szó szerint közöljük:

Tisztelt Szerkesztő úr!

A megkeresésében foglaltakra az alábbi tájékoztatást adom:

Az ügyvédek kötelezettségét cégbejegyzési eljáráshoz kapcsolódóan egyrészt az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 32-33. §§-ai, valamint a pénzmosás megelőzéséről szóló 14/2018. (VI.25.) MÜK szabályzat tartalmazza. ez utóbbit a 
https://magyarugyvedikamara.hu honlapon tekintheti meg. 

Ezen túlmenően

“gyanús cégeljárások ismérveit” taglaló tájékoztatót a Magyar Ügyvédi Kamara nem bocsátott ki, a törvényi és szabályzati keretek között az ügyvéd egyéni felelőssége a további vizsgálódás szükségességének, illetve a vizsgálódás mélységének megállapítása. 

Nem létezik olyan statisztika, amely a bűncselekmények között megkülönböztetné a “cég létrehozásában nyújtott közreműködés” terminológiát. 

Üdvözlettel:

Dr. Bánáti János
elnök
Magyar Ügyvédi Kamara

A levélből  kitűnik, hogy a pénzmosás elleni jogszabályok, azaz az eljáró személyek személy szerinti, meghatározott módon történő azonosításán kívül nincs más speciális teendő. Ha egy valós személy jelentkezik cégalapítás ügyben, legyenek azok bármilyen gyanúsak is, nem képezik jelentési kötelezettség tárgyát.  Hogy mik ezek a gyanús körülmények?  A mostanáig beszerzett adatok alapján, a következők:

  • ugyanazon személy(ek)  hoznak újabb és újabb szlovák ügyvezetőket azonos városból, utcából, azonos családnévvel.
  • Az alapított cégek majdnem 100% ban megszűnnek idővel
  • Ha egy cég nem ilyen profillal alakul, jön egy „Lakatos” és megveszi.
  • Egymástól látszólag független cégek papírjain ugyanazok a személyek tanúk.
  • Egymástól független cégek kézbesítési megbízottjai sok esetben azonos személyek.

Ezek az ismérvek ugyanazon két ügyvéd „munkájára” vonatkoznak.

Várjuk a szavazatokat a cégháló leleplezésre még hét nap van a szavazás lezárásáig. Szavazni ITT lehet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Shares