Boríték helyett OKOSBAN
3 min read
Az AP-WILSON feltölthető bankkártya törénete következik.
A kártya ma már nem érhető el, megszűnésének oka egyelőre titok, ha valaki szeretné a korábbi domain nevüket megszerezni, „potom” 1,695 Amerikai Dollár az ára.
forrás: internet
A kártya és a hozzá kapcsolódó „okos fizetési megoldás” története 2017-re datálható, amikor is olvasói jelzést kaptunk arról, hogy egy szolnoki vagyonőr csapat ezen a módon oldja meg a nem hivalatos ( értsd: adó és járulékmentes ) kifizetést. A dolgozók névre szóló, szép kék színű bankkártyát kaptak, ami csak pénzkivételre volt alkalmas, egyéb fizetésre nem, szóval amolyan „elektronikus, vagy digiális boríték” volt. A dolgozóknak az tűnk fel anno, hogy egyszer csak megjelent a területi vezető egy névre szóló bankkártyával, anélkül, hogy erre a kártyán szereplő név tulajdonosa szerződött volna a bankkal.
A szolgáltatás pofon egyszerűen volt igánybevehető, a www.apwilson.com oldalon, egy viszonylag egyszerű folyamat után, persze előre kifizetve a kártyagyártás díját, gyakorlatilag bárki nevére lehetett pár héten belül ilyen plasztik lapot igényelni. valószínűleg nagy mehetett a magyar érdeklődők száma, ugyanis a megszokott világnyelvek mellett magyar „AP WILSON Kártyabirtokos használati útmutató” is készült, a weboldal magyar nyelvű opciója mellett. A poén emelett a magyar ügyfélszolgálat volt, ami ma már szintén nem elérhető.
Anno próbáltunk utánajárni az illeékes hatóságoknál a jelenség legalitását kutatva, a NAV részéről semmilyen érdemi válasz nem érkezett, a Magyar Nemzeti Bank, főleg a pénzmosás és a pénzügyi szolgáltatások oldalról viszont mutatott érdeklődést. Hosszas elemzés után arra jutottak, hogy egy EU-s szolgáltatásról lévén szó, nem tudnak belekötni, hiszen ami az akkor még EU tag Egyesült Királyságban legális, akkor Magyarországon is az.
A külföldről igánybevett banki és cégszolgáltatások azóta jelentősen finomodtak, emlékezzünk csak a korábbi, név nélküli feltöltős bankkártyára az Egyesült Arab Emirátusból, ( cikkünk erről ITT ) vagy a Revolut, Wise és ezekhez hasonló online szolgáltatások számláira utalt, EU-n kívüli cégek által költségként számlázott pénzekre. ( erről cikkünk : ITT ) Iparágak és „tudásbázisok” alakultak ezeknek az igényeknek a kiszolgálására.
Forrásaink szerint éves szinten százmilliós ügyletek bonyolódhatnak így, az adóhatóság „intelligens rendszerei” csak azokkal az adatokkal tudnak kezdeni valamit, ami számukra láthatóü, egy külföldi pénzügyi szolgáltatóval nem. A NAV kész sikertörténetként élte meg, hogy egy adóvégrehajtási ügyben hozzá tudott férni ( jogsegély alapján ) egy cég REVOLUT számlájához, erről bővebben EZEN a linken
A látható hatósági technológiai és erőforrás korlátok érdekes egyensúlyban tartják az adóelkerülés szolgáltatóinak piacát a hatósági „fenyegetés-elhárítást” Egyre tolódik a megoldások iránya a „harmadik országok” felé. Véget nem érő versenyfutást nézhetünk, akár fotelből is….
