Agresszív autós

Esettanulmányként sem haszontalan olyan esetekkel foglalkozni, mint a következő történet: A Budapesti Autósok Közössége feltett egy videót egy szokványos közlekedési helyzetről, az egyik résztvevő helyismeret hiányában szerencsétlenkedik, a másik tesztoszterontól, vagy mástól túlfűtve rosszul reagál. Mi a helyes viselkedés ilyenkor? Bármit is teszünk, mit reagál majd a hatóság, ha eljut egy ilyen felvétel hozzájuk? Eljut egyáltalán?

A felvétel itt látható, a rendőrség válasza, melyet megkeresésünkre küldtek pedig alul:

forrás: Budapesi Autósok Közössége Youtube csatorna

Szám: 29000/18486/2020. Á.

Perjési Zsolt részére,

SecBlog.hu

S z é k h e l y é n

Tisztelt Perjési Zsolt!

Az ORFK Kommunikációs Szolgálat a megkeresésére az alábbi választ adja.

A Budapest Autósok Közössége által közétett videó egy közlekedési konfliktus helyzetet mutat be, amelynek során egy agresszíven fellépő autós letörli egy másik autósnak a visszapillantó tükrét, fenyegető magatartás tanúsít, a megtámadott autós pedig amikor elhajt, kis híján elsodorja a megtámadott autóvezetőt. Az ilyen típusú konfliktusokat bemutató videó felvételekből szeretnénk a személyes vagyon védelmi dolgozóknak esett illetve viselkedési tanulmányokat készíteni, melyeket folytatólagos cikkben publikálnánk. Az esettel kapcsolatosan szeretném megkérdezni:

Hatóságoknak az előbbiekben említett esettel kapcsolatosan van-e tudomása megindult szabálysértési, vagy büntetőeljárásról, amennyiben igen az milyen tényállás alapján indult meg?

Tájékoztatjuk, hogy az Ön által küldött felvétellel kapcsolatban feljelentés, bejelentés nem érkezett a rendőrséghez. A Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálja a felvétel tartalmát.

Felhívjuk ugyanakkor szíves figyelmét, hogy pusztán azzal, hogy a hatósághoz eljuttatnak egy képfelvételt vagy videót még nem indul automatikusan eljárás, az önmagában nem bír bizonyító erővel. 

Ahhoz, hogy a felvételt a hatóság bizonyítékként értékelje, szükséges a készítőjének tanúkénti meghallgatása, aki ennek során jegyzőkönyvben nyilatkozik a képkészítés körülményeiről. Az eljárásban a hatóság valamennyi bizonyítási eszközt mérlegelve eldönti, hogy megvalósult-e jogsértés. Abban a tekintetben, hogy az adott jogsértés miatt eljárás indítható-e, illetve szankció alkalmazható-e, meghatározó jelentősége van a jogsértés elkövetési helyének és idejének. 

A jogsértés helyének azért van meghatározó jelentősége, mert ez alapján ítélhető meg, hogy az adott helyen mik voltak a közlekedési szabályok. E nélkül nem állapítható meg, hogy a felvételen látható magatartás jogsértő-e. Annak, hogy a felvételen látható magatartást hol tanúsították, azért is jelentősége van, mert például a magyar szabálysértési és közigazgatási hatóságok kizárólag a belföldön elkövetett jogsértés miatt járhatnak el. 

Ezen túlmenően szükséges ismerni a jogsértés elkövetésének időpontját is. Ennek pedig azért van jelentősége, mert egy jogsértés miatt eljárni és szankciót alkalmazni kizárólag akkor lehetséges, ha a jogsértés nem évült el. Ezért elengedhetetlen, hogy a felvétel készítésének fenti körülményeit az eljáró hatóság tisztázza. Hiába látszik ugyanis a felvételen egy időpont, azonban azt a használó állítja be, tehát a felvétel alapján kétséget kizáró módon nem igazolható a jogsértés időpontja, melynek az esetleges elévülés szempontjából meghatározó jelentősége van. 

Mindezekből következően az eljáró szabálysértési, illetve közigazgatási hatóságnak a jelzett körülményekre vonatkozóan további bizonyítékokat kell beszereznie. Az észlelt jogsértés miatt bármely rendőri szervnél személyesen, illetve írásban (azaz postai úton vagy e-papír igénybevételével elektronikus úton) kezdeményezhető eljárás. A feljelentésnek tartalmaznia kell a feljelentett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek a leírását, a bizonyítási eszközök megjelölését, továbbá – amennyiben ismert – az eljárás alá vont személy személyi adatait. Ha lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a feljelentéshez. 

A menetrögzítő kamerával rögzített videófelvétel is bizonyítási eszköz, így az elektronikusan a feljelentéshez csatolandó. A feljelentő a szabálysértési eljárásban tanúként hallgatható meg, ezért a feljelentésben meg kell adni a személyazonosító és lakcímadatait is annak érdekében, hogy az eljáró hatóság indokolt esetben a meghallgatására intézkedhessen. 

Az észlelt, ismeretlen személy által elkövetett szabálysértési ügyben a feljelentést az elkövetés helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz célszerű benyújtani. 

Létezik e, illetve hozzáférhető olyan statisztika, amely a videó felvételen látható közúti konfliktushelyzetek kell kapcsolatosan indult szabálysértési eljárások érte bűncselekmények adatai találhatók meg? Létezik-e bármilyen ajánlás vagy viselkedési javaslat az ilyen típusú helyzetek kezelését illetően? A kérdésünk alapját képező cikk linkjét illetve az abba beágyazott videó linkjét az alábbiakban küldöm: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ne-allj-meg-kerlek-legyszives-nagyon-felek-agressziv-autostombolt-a-hungaria-koruton/ A videó a Budapesti Utolsó Közössége YouTube csatornáján ezen a linken érhető el: https://youtu.be/Jw4nKPLdPq4

Kérésének megfeleltethető statisztikai kimutatással nem rendelkezünk.

Amennyiben a közlekedés bármely résztvevője hasonló helyzetbe kerül, fenyegetve érzi testi épségét, biztonságát, úgy mindenképpen azt tanácsoljuk, hogy lehetőség szerint próbálja meg elkerülni további, súlyosabb konfliktus kibontakozását és forduljon a rendőrséghez, hívja a 112-őt, ha úgy érzi, a kialakult helyzetet nem tudja békés úton rendezni. 

Budapest, 2020. július 9.

                                                                  Tisztelettel:

                                                                                                          ORFK Kommunikációs Szolgálat

Sokszor cselekszünk indulatból, vagy pánikból. Mi történik, ha a “támadót” majdnem elsodorjuk? Veszélyeztetjük a testi épségét? sokszor halljuk: A “jármű fegyver is lehet” Mi a helyzet a támadóval? Garázdaság, amit csinál?

Garázdaság: 339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Sok kérdés, sok lehetséges válasszal.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Shares